Csak engem zavarnak a túlbuzgó facebookos anyukák?

Vakarózni tudok tőlük. Szektás pitsáknak hívom őket.

Nekem nincs gyerekem, csak két szobakutyám, akiknek királyi soruk van (de semmi eltúlzott). És az az érdekes, hogy ez az elborult vérmami típus létezik a kutyások között is. Szoktak rendezni kutyás talikat abban a csoportban, amiben mi is benne vagyunk férjemmel, mindig megegyezünk abban, hogy biztos, hogy nem megyünk, mert csak felbaxnánk magunkat a szektásokon.

Ahogy Pistikéről kib*sznak napi 20 ízléstelen-gusztustalan-dögunalmas képet, úgy Fifikéről is. Mi természetesen leszarjuk Fifikét, csak "anya" nem. Ahogy Pistikéről is ódákat zengenek, hogy csak vegán gumicukrot kaphat, úgy Fifikének is csak a zöldkagylóporral hintett, lazacolajjal meglocsolt, BARF boltban nyócezerét megvásárolt marhakorong jár... Természetesen ahogy Pistike is rárepül a játszótéren a sima gumicukorra, úgy Fifike is azonnal felzabálja a csöves Pedigree figtisztító rudacskát a kutyáim ágyából, ha arra jár.

Én lesz.rom, a facebookjuk/instagramjuk a sajátjuk, nem azért létezik hogy másokat szórakoztassanak, hanem azért létezik hogy telerakják olyan dolgokkal amik őket érdeklik.

Nekem nincs kölyköm, de krvára nem érdekel hogy amit épp posztolok, az vajon érdekes-e mások számára. Akinek nem tetszik, az felteszem képes arra hogy kikövessen.

Én inkább az olyanokon szoktam megdöbbenni mint #1. Ennyi hisztéria és ennyi fröcsögés azon, hogy egy anya a SAJÁT oldalán posztol a gyerekéről bmeg....

Már nem nagyon nézegetem a facebookot, de én is soknak tartom ezt. Van egy ismerősünk, kétgyerekes anyuka, két kamasz lánya van, mindkettőről folyik a posztolás, de főleg a nagyobbikról, hogy milyen jó tanuló, kitűnő, cserediák, nyelvvizsgázott, milyen nagy sportoló, milyen versenyeken volt, most hogy leérettségizett stb.

Én is elég jó tanuló voltam, szépek voltak a bizonyítványaim, letettem 3 nyelvvizsgát, felvettek egyetemre stb., anyám mégsem állt neki mindezt kiposztolni és nem is éreztem ennek a hiányát.

Alapvetően nem azt mondom, hogy zavar, mert szívesen nézek kulturált gyerek fotókat az ismerőseimnél, de a mennyiség már zavaró, mikor napi minimum 10et kitesz minden mozdulatról.

Kedvencem, mikor a napi 10+ kép mellé megosztja még az emlékeit is.

Unokatesómat akkor állítottam át, hogy ne lássak tőle semmit, mikor a temetőben a sírnál pózoltatta a gyerekét, csak hogy ugye lehessen kitenni róla képet, ma mit csinált...

(2 gyerekes anya vagyok, de nem nagyon osztok meg semmit, van családi messenger csoportunk erre a célra)

Én az ilyeneket egyszerűen kitörlöm vagy le állítom a követésüket, így nem dobja fel.

Mindenki azt csinál amit akar, látjuk, hogy vannak akiket ez érdekel is.

Az se jobb, amikor a 15 évesek egy nap 30 zenének a linkjèt osztják meg az adatlapjukon.

A csoportokban meg, főleg az ilyen baba-mama, kutya-macska témájuakban pedig számolni kell ezzel, szóval aki ezt nem tudja elviselni, az ne is lépjen be.

Nekem még nincs gyerekem, de szeretnék viszont megvan erről a véleményem.Tulajdonképpen amikor felhozza a Facebook, hogy xy gyerekének milyen élete van, hol van, mit csinál, születésnapja van, csak nézek hogy mi értelme van ennek?

Aki ártani akar a másiknak elég csak a gyereket kiposztolni, és máris megvan mivel lehet ártani. Nagyon veszélyes. Én azt sem értem, hogy miért facebookon köszönti fel az anya. Szerintem azért hogy mások szemében ilyen szuper anyának tűnjön. De személytelen az egész. Szerintem azért posztolnak ezek az anyák hogy mások szemében ő nagyon jó anyának tűnjön. De az embernek magának kell bizonyítania és a gyereknek, nem a közönségnek. Azt se szoktam érteni hogy miért csinálnak akkora felhajtást egy pici gyerek születésnapjára, mikor még úgy sem fog emélkezni rá, de a kirakat kell persze.

A másik, hogy ismerek nem egy ilyet, aki 2 meg 3 gyerekkel, kirakta a szép képeket, de tudom hogy az anya kivan attól hogy túl sok a gyerek, túl sokat dolgozik, nincs ideje magára, és amikor csak lehet le is adja a szüleinél a gyerekeket mert túl fáradt.

Így azt gondolom ez sok esetben csak látszat.

Elvétve akadt ilyen ismerősöm, viszont most már egyiküket sem követem, olyan szinten zavar(t) ez a magatartás. (a válaszom nem a picik/gyerekek ellen szól)

Nincs gyerekem, közeljövőben elképzelhetetlennek is tűnik a gyerekvállalás, mégis, meg sem fordulna a fejemben, hogy a piciről készült fotókkal árasszam el a FB-t. Ott vannak a pedók, akik túl könnyen hozzáférnek ezekhez a tartalmakhoz, amik ráadásul (szerintem) meglehetősen személyesek is. Nem is szeretném, ha ezek minden ismerősömhöz elérnének, sőt. Nekem ezek olyan dolgok, amiket csakis a hozzám legközelebb állóknak mutatnék meg, csakis személyesen, mert ez nem tartozik mindenkire. Elhiszem, hogy büszkék és szép, ügyes a pici, de annyira felesleges 10-20+ képet kitenni arról, ahogy a kertben labdáznak. És ezt hetente x-szer megismételni.

Végezetül, amire ezek a szülők látszólag nem gondolnak, vagy csak nem érdekli őket; ezek a gyerekek fel fognak nőni, és szembesülni fognak azokkal a tartalmakkal, amiket a felmenők egykoron róluk tettek ki. Az olyan tipikus, cikis gyerekkori képekre gondolok, amikor leönti magát a kicsi, vagy épp extra kínos ruhában csinál valamit, akármit. Velük nem az fog történni, hogy összeül a család ünnepekkor és felcsapják a baba fotóalbumot, hanem bárki, aki odatéved a profilra, rálátást kap mindenre. Le is mentheti őket, onnantól meg ki tudja, mit csinál velük? Jó, van, aki csak legyint majd erre felnőttként, de nem hinném, hogy mindenki.. túl kicsik a gyerekek ahhoz, hogy megértsék, mi a net és ez a fajta tartalommegosztás, és nem is tudják róla kifejteni a véleményük. És szerintem ez nem fair, velük szemben.

Idősebb gyerek, tini esete más tészta, egy fokkal, mert ott már bele tud szólni a szülő posztolási dolgába. Viszont néhol ez az egész átcsap (túl)kompenzálásba.