Mennyire vagy elégedett az életeddel?

Hátránnyal születtem, eü.-ileg nem vagyok okés. Innen nézve nem szabad lenne semmit sem szólnom pozitív értelemben, hogy hol tartok...:)

Viszont: a munkahelyemen nem érzem jól magamat, rossz a környezet, bármilyen újítás sajnos mellé megy. Nem tudok váltani más területre, pedig szeretnék, évek óta.

Egy 10-es listán úgy 6-ost adnék így is.

Tanulmányok, diákmunka terén határozottan elégedett vagyok, főleg az egyetem körüli dolgokat nézve. Azonban emberi kapcsolatok terén eléggé nagy hiányosságok vannak, és ez az a rész, amivel határozottan nem vagyok kibékülve.

Nem tudom mit csinálok rosszul, mert általában könnyen megtalálom másokkal a közöshangot, remek beszélgetések is születnek élőben, ismeretlenekkel is akár. Egyre többször (szintén) lányokkal sikerül azonnal egy húron pendülni, és olyan az egész, mintha világéletünkben ismertük volna egymást, de egyszerűen hosszútávon nem marad ezekből semmi sem.

Majdnem 10 éves barátság, ahol gimiben szinte állandóan együtt voltunk: hónapokig beszéltünk egy pár órás találkát, amit végül órákkal előtte mondott le ("bocsi, még sincs időm!"). És ezt többször játszotta el. Szóval ilyen szinten vagyunk :c A többiekkel fokozatosan halt el a barátság, de ugyanennyire bántott, amikor láttam, hogy már csak én teszek bele bármit is.

Párkapcsolatom sosem volt még, ez igazából most is hidegen hagy. Pedig rendre megkapom, hogy "22 évesen már nagyon illene!".

Az egészségem rendben van (lekopogva), fizikálisan is klappol minden (egy gyengébb térdszalagtól eltekintve), mentálisan viszont lenne hová javulni.

Szóval tisztában vagyok a saját, illetve az éltem hiányosságaival, és igyekszem ezeken javítani. 10/6-ot mondanék.