A tetoválás ritkább értelmiségi emberek körében?

Nincs semmi összefüggés szerintem az értelmiség és a tetoválás között.

Egyszer élünk, az illető felvállalja magát, függetlenül az értelmiségi szinttől, vagy végzettségtől.

Munkahelyen megszoktuk, hogy alázódunk, hiába a végzettség, az emberek sodródnak.

És különlegesen a beteg személyek szokták bevállalni, akiknek már nincs sok hátra az életben, vagy meg szeretnék tapasztalni, milyen a tetoválás.

Nem lenne szabad ítélkezni emiatt, ideje elfogadni a sokféle emberiséget.

Ki vannak ők varrva, csak nem látod.

Olyan helyen dolgozom, ahol a 20 éves egyetemre járó gyakronoktól kezdve az érettségivel rendelkező hat órában foglalkoztatott anyukán és a nyolc osztályt végzett, de mindenhez értő Józsin át többdiplomásig, doktorig is megtalálsz mindenkit (nyilván nem ugyanabban a poziban, de azért látjuk egymást).

A fizikai munkát végző ember kb. abban dolgozik, amiben akar, feltéve, hogy hordja a védőfelszerelést. Szóval nyáron szépen látszik az összes tetoválásuk. A back office-nak szintén, ők pláne abban tolják, amiben akarják.

Mi, akik ügyfelekkel is találkozunk, nekünk egyenruhánk van, amit kérhetsz hosszú- vagy rövidujjú változatban, nőknél lehet válsztani, hogy szoknya, vagy nadrág (vagy mindkettő), de ki van kötve, hogy nem látszódhat tetoválás. Nekem pl. van egy minta a karomon, tehát én hosszúujjú blúzokat kértem. Akinek a lábikráján van minta, az meg csak nadrágban dolgozik.

Aztán ott van a vezetőség, akiknél nincs dresscode, de egy darab szabadszellemű srácot kivéve mindenki öltönyben-kosztümben nyomul, mintha csak kötelező lenne.

Aztán a csapatépítőkön, vagy csak péntek este egy koncerten összefutva meg rácsodállkozunk egymásra, hogy kin mik díszelegnek.

Mondjuk abban igazad van, hogy aki olyan területre készül, ahol ez hátrány, az nem fog könnycseppet tetováltatni a szeme alá. Én eleve úgy készíttettem őket, hogy maximum nyári ruhákban, vagy strandon látszódjanak. Kivétel ezalól a karom, de azt műtötték gyerekkoromban, egy hatalmas és elég ronda heg volt rajta, amíg el nem fedtem tetoválással, szóval úgyse mutogattam volna rövidujjúban, de így legalább a magánéletemben nem bökdösik gyerekek az anyjukat a pénztárnál sorban állva, hogy miért olyan a néni keze.