Normális hogy ilyen érzéseim vannak? Mi lehet az oka ennek?

Valószínűleg nem tudsz biztonságosan kötődni.

Szerintem ez egy jó leírás a lehetséges problémádról:

"Szorongó-ambivalens kötődés:

Gyerekként nem bízik benne, hogy a gondozó ki fogja elégíteni a szükségleteit, mivel nem következetes a viselkedése, hol reagál a felhívásaira, hol nem, amitől a gyerek dühös, szorongó és bizonytalan lesz.

Felnőttként ez azt váltja ki, hogy retteg az elutasítástól, megszállott ragaszkodásával fojtogatóan hat a társára. Nagyon nehezen válik el a társától, nem szeret egyedül lenni. Igazából az összes kapcsolatát a gyerekkori szeretethiány hatja át. Nem a valódi szeretet és bizalom, hanem az érzelmi hiányérzet vezérli."

Ugy általában azt lehet rá mondani, hogy neked ilyen a személyiséged, és az agyműködésed, és a kettő valószinűleg erősíti egymást. Olyan az agyad működése, hogy nehezen tudod feldogozni a kudarcot, nehezen tudsz váltani, kényszeresen nem tudsz szabadulni a történésektől. És ez párosulhat egy önbizalomhiányos személyiséggel. Ezek persze általánoságok, de az emberek működését, viselkedését, az agyszerkezet, agyműködés és a személyiség alakítja.

Szakember biztos mondana terápiás technikákat, a kudarc és veszteség feldogozáshoz, és lehet hogy valamilyen gyogyszerfélét is adna, ami kicsit rendezné a szélsőséges hangulatingadozásod az agyműködésedet.