Mit csináljak ha nagyobbsági komplexusom van?

Kérdés az, hogy tényleg zseni vagy-e vagy csak olyan emberekkel vagy körülvéve, akikhez viszonyítva kiemelkedő tudásod van. Nekem kellett jó pár év, mire a kishitűségemből kiszakadva felépült az egészséges önbizalmam. Nem tartom magam zseninek, de az átlagot messzemenően felülmúlom és sokszor olyan embereket hozok zavarba, hogy nem is sejtik milyen tudás birtokában vagyok. Tény, hogy nem egyemeti székfoglalókon veszek részt, de sokféle emberrel hozott össze az élet és mindenki hasonlóan vélekedett.

Teszek is azért, hogy tágítsam a tudatomat, ezáltal a Dunning-Krueger effektustól nem félek, egészséges énképem van. Néha rájátszok a 'lángelme' szerepre, bár akkor tényleg nagyot megyek, de már csak viccből is felveszem a beképzelt szerepet.

Szerintem ilyen-olyan módon próbáld meg felmérni a tudásodat(IQ-teszt, kvízjátékok), hogy valóban nagy tudással rendelkezel-e és ha megbizonyosodsz róla, onnantól tudod hogy miként vélekedj önmagadról.

De mindenekelőtt legyél szerény és légy tisztában azzal, hogy mind mások vagyunk. :)

"Én az a meg nem értett zseni típus vagyok. Az emberek többsége komplett idiótának tart aki pedig mélyebben megismer az csodálkozik hogy miért nem egy kutatóintézetben vagy hasonló helyen vagyok tudós"

Nekem ez inkább beilleszkedési problémának, kamasz lázadásnak hangzik.

"Az iq-m tíz évesen 137% volt, általános iskola után már csak 125%, szakközépiskola után már le se mertem méretni..."

Ennek rettentően egyszerű magyarázata van: a gyerek iq-t korosztályonként számolják. Magyarul, ha okos vagy és kicsit koraérettebb is, a gyerek teszten rettentő magas iq-d lesz. A 137 azt jelenti, hogy olyan teljesítményt hoztál a teszten, mint egy átlagos 12, vagy 13 éves.

Ez pl nekem is így volt, 11 éves koromban lemérték az egész osztályt, és nekem 144 pont lett a teszteredmény. 30 évesen töltöttem ki újra, akkor már csak 125-130 közé tett.