Félek a felnőttektől, mit tegyek?

Én is felnőtt vagyok (20+), az idősebb felnőttekkel félek szembeszállni. A családomban mindig én voltam a kisgyerek, úgy is kezeltek és kezelnek a mai napig. Nekem sosincs igazam, ha van, akkor sincs, mindig az idősebbnek van, mert ő élt többet, az, hogy az adott témához ő nem ért, vagy a világ már nem ugyanolyan, mint az ő fiatalkorukban volt, az mellékes. Ha kiálltam magamért, rosszabbul jöttem ki, mert akkor még azért is kiabáltak velem.

Emiatt kialakult bennem, hogy megkérdőjelezem a saját tudásomat, véleményemet, azt gondolom, hogy az rossz. A velem egyidős emberekkel jól kijövök, ők megértik, ha nem egyezik a véleményünk, belátják, ha ők tévedtek, elfogadóak, megértenek engem. De ha egy 40+-os ember mond valamit, akkor se megvédeni nem merem magam, sem elmondani az ellenkező véleményemet. Ha én mondtam előbb véleményt és azt mondják, hogy rosszul gondolom, akkor nem merek szembeszállni, még én vagyok az, aki elgondolkodik, hogy én vagyok a rossz.

Mit tegyek ez ellen?