Egész életemben mindenhonnan kilógtam. Úgy érzem, velem van gond, de mi van, ha mégse? 25/L

Erős kettősséget érzek magamban. Tapasztaltatok már olyat, hogy egyre inkább nem akartok új emberekkel ismerkedni, találkozni, mert tudjátok, hogy van köztetek egy vélemény vagy stílusbeli különbség és pusztán emiatt a másik fél levegőként kezel titeket? Például a jegyesetek baráti körében fiúk, lányok? Nyomaszt, hogy mindig nekem kell megfelelnem ahhoz, hogy mások elfogadjanak és nem lehetek természetesen önmagam. Vágynék beilleszkedni, de egyre inkább görcsbe ugrik a gyomrom, mikor egy újabb közös program kerül szóba a baráti körrel, ha meg nem veszek részt, az meg illetlenség, de közben érzem, hogy nagyon kilógok. A párom egyelőre elfogad engem, de mi van, ha én inkább a "szabad madár" kategória vagyok? Önmagamat csapom be? Járjam egyedül az utam?