Miért fordultak ennyire be az emberek?
2016-2019 között sokszor utaztam vonaton, több órás utakon ez az út kb 1 óra 45 perc szinte mindig akadt olyan akivel tudok beszélgetni.
Sokszor nem is én kezdtem valakihez beszélni, hanem más aki szintén a fülkében ült. Nem egyszer akár lányokkal is, több órát tudtunk beszélgetni mindenről főzés, politika, kertészkedés, sörök, italok, munkahelyek, gazdaság stb.....
2021 őszén újra el kezdtek, heti rendszerességgel munka miatt többször vonatozni, az emberekkel már nem is lehet beszélni, leülök és én is csak lesek ki a fejemből vagy alszok vagy nyomkodom a telómat. Ma már nem is kezdeményez senki beszélgetést, de ha én kezdeményezek akkor se akarnak beszélgetni az emberek. Bezzeg olyan 2020 előtt annyi embert, annyi életet megismertem, jól elteltek az utak, nem unatkoztam ma meg már semmi ilyen nincs mindenki magába van fordulva. Mintha utána mindenki befordult volna covid után, meg nem is néznek az emberek egymásra.
"annyi életet megismertem"
Mert nem akarja a többség kiteregetni az életét. Ez már nem olyan világ semmilyen szempontból mint amilyen pl. az internet előtt létezett. És ha valaki feltesz egy kérdést, abból következik egy másik, egy harmadik és a végén már szinte azt veszi észre az ember, hogy már vájkálnak a magánéletében. Politizálni és főzni sem szeret mindenki, arról nem is beszélve, hogy nem mindenki kíváncsi a másik gondjára, bajára, mert vannak akik a vonaton "elsírják" az életük összes problémáját (jellemzően az idősebbek) és ez nem tesz hozzá pozitív értelemben semmit az én lelki állapotomhoz. Csak elszívja az életenergiámat az ilyesmi.
De a covid időszak is zárkózottabbá tette általánosságban az embereket az is biztos. Ha másért nem, megtanulták egyedül is elfoglalni magukat. Aki meg olyan típus volt, hogy régebben is mindenhol f.sta a szót, az most sem változott semmit.
Micsoda?
Ezt most nekem szántad?
Én írtam,hogy jobb lenne ha mindenki akkor beszélne ha jól esik neki.
Nem pedig erőltetnék.
Kérdező, érdekes, amit írtál az elején. Én ezt a jelenséget, hogy mindig volt kivel beszélgetni, legutoljára 90-es évek elején tapasztaltam, amikor főiskolára jártam az ország másik végébe. Tényleg így volt, egy az egybe visszajött az érzés, ahogy olvastalak.
De én utána már nem tapasztaltam ilyet, az elmúlt 25 évben.
Amúgy jól írta itt valaki, rengeteg kattant ember van mostanság, normálisnak néznek ki teljesen, de mentálisan nem százasok, szóval nekem nem is hiányzik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!