Mi a véleményetek arról az emberről aki a bajban segít de az előrelépésben gátolni próbál?

Szereti azt az érzést, hogy fölötted áll. Segít, mert te rászorulsz, ő különb. Ha előre akarnál lépni, na az már fájna neki, mert ő akar továbbra is feletted állni. Egocentrikus, a segítéssel is azt bizonyítja magának, hogy ő milyen nagyszerű.

Akit én ismerek ezenkívül nagyon álszent, képmutató. Valósággal báránybőrbe bújtatott farkas.

Vannak ennek tipikus esetei ismerősi körből szemezgetve:

munkahely: "téged vesznek fel a sok jelentkező közül, de maradj mindig az a szolgálatkész, ugrasztható munkaerő, lehetőleg ne képezd magad, ha mégis akkor csakis a cég érdekében, fogd be a szád - minden körülmények között legyél lojális, hogy feljebb lépj a ranglétrán? arról szó sem lehet, majd hozunk egy húszévest :D (aki xy gyereke)"

párkapcsolat: társadalmi szintet lépsz a házassággal, de maradj mindig "csak a társ", ne nődd ki magad híresebb, gazdagabb entitássá, mert úgy már nem fog működni, "ne írd meg a doktoridat drágám, hát annyi baj van a gyerekekkel így is" "mi az, hogy téged jobban szeret és ismer a közönség, hát az én apám a zenei atyaúristen, te nem vagy senki"

barátság: "majd én mindig adok egy szatyor használt ruhát, meg ezt azt ami nekem már úgysem kell, cserében érj már rá mindig szívességekre akkor is ha kellemetlen vagy rossz az időpont, vagy nehéz fizikai munka, már nem vagy a barátom? "