Szülők! Ha a gyerekedet (mondjuk 7-8 év körüli) kisebb-nagyobb atrocitások érnék, tapasztalt felnőttként mi lenne neki a tanácsod? Azonban...
Nem úgy értve, hogy szóljon a tanárnak, vagy hogy ha ez a tanár előtt történik, akkor ő miért nem figyelt és szólt rá a másik gyerekre. Úgy értem a helyzetet, hogy te a szülőjeként, mint tapasztaltabb, mint felnőtt ember, mit tanácsolnál neki a helyzetben, amit a későbbiekben is hasznosíthat, mikor nem feltétlen megoldható a főnöknek vagy nem munkáról beszélve bárkinek szólni.
Beszélje meg szóban az illetővel? Támadjon vissza (pl. mondjuk radírdobálásnál az ő hajába kicsiket dob valaki, erre ő egy egész radírt az arcába, és ezután abbahagyja a másik)? Azzal semmire nem megy, ha felveszi, legyen ő az értelmesebb, de ezzel együtt tűrje is a másik hülyeségét? Vagy mérlegelje, és ha igazán nincs más, akkor vegye kezébe az ügyet?
Mit tanácsolnátok neki?
Azt tanácsolnám hogy ne keveredjen bele!
Megtanítanám neki hogy mikor vegye észre ha a játék már eldurvul és manipulálni próbálják és provokálják!
Azzal teszi magának a legjobbat ha tanulni megy oda, a tanárok előtt a legjobb énjét mutatja, tud játszani szünetben és barátokat találni, az idézőjeles ellenségeket meg le tudja rázni (ha már nem tud mit kezdeni velük akkor nem zárkózik be hanem szól nekem és segítek megoldani a helyzetet és jó tanácsot adni).
Próbálnám megtanítani, hogy az ilyen eseteket első körben ésszel próbáljon meg kezelni.
Ha dobálják radirral, akkor gyűjtse be a radírt, és köszönje meg látványos örömmel, hogy pont erre volt szüksége, radírozzon vele, és tegye el.
Ha leszólják, akkor dícsérjen vissza mindig.
Alapból kerülje el a balhés helyzeteket, embereket, és barátkozzon normálisakkal. Ha kirekesztik, akkor barátkozzon más kirekesztettekkel. Ne akarjon megfelelni hülyéknek, ne is adjon a szavukra.
Mondjon el nekem mindent, ne szégyelljen semmit se, bármit megbeszélhetünk.
"Ha dobálják radirral, akkor gyűjtse be a radírt, és köszönje meg látványos örömmel, hogy pont erre volt szüksége, radírozzon vele, és tegye el."
Miért is nem akadnának ki rá az osztálytársai hogy eltette a radírjukat?🤔
Amit az ötös mond.
Nekem azt tanácsolta az apám, lány létemre, hogy üssek vissza, hiszen erős vagyok, igen, csak nem annyira mint egy sportoló, hormonoktól túlfűtött nagykamasz fiú.
Nagyon gyorsan rájöttem, hogy az én soha fizikai konfliktusba nem keveredő, bálványozott apám valami nagy baromságot beszélt.
Persze nyilván ha olyan a helyzet, akkor nagyon is határozottan kell tudni védekezni, segítségért kiabálni, sikítani, futni.
És beszélnék neki arról, hogy ezek a gyerekek tulajdonképpen kompleusból csinálnak általában ilyesmit, és megtennék mindent, hogy az én gyerekemnek minél egészségesebb önbizalma legyen. Ennek része a sport is, de más téren is a siker, biztosítanám mindig a szeretetemről, elfogadásomról, és hogy büszke vagyok rá akkor is, ha vannak hibái is...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!