Egy irodában dolgozó, egymás munkájától függő alkalmazottak esetében nem elvárható hogy a szabadságukról szóljanak a másiknak, ha már 8 órát együtt sz**pnak?

Kis iroda 4 ember. A munkájuk egymásra épül, ha valaki nincs benn (pl szabi betegség) azt a többi is megszívja mert addig a saját melójával se tud haladni, előbb meg kell csinálnia a másikét is, hogy egyáltalán a sajátját elkezdhesse.

Az egyik elmegy szabira. Joga van hozzá.

De erről nem illenék a többinek valamit odavakkantani, ha már 8 néha 10 órában egymás valagában vanna amúgy is?

Eljön a reggel, X ember nem jön meg. Mi van vele senki nem tudja. A munkája áll, tornyosul.(nem baj majd mi megcsináljuk helyette is mert annyira ráérünk amúgy is...)

Megjön a főnök, szólunk, erre a főnök: jaaaa hát szabit kért, nektek neeeeem szólt??? Hát nem szólt. 8 óra kevés volt neki erre az 1 mondatra“ Holnap szabin leszek“.

WTF???