Kire és miért voltál legutóbb irigy?
Nagyon szeretném magamból kiírtani az irigységet, hisz jól tudom, hogy nagyon rossz tulajdonság, de egyszerűen nem megy. Sokkal többször vagyok irigy másokra, mint kellene és fogalmam sincs hogyan lehetne ezen változtatni. Jelenleg pl.a sógornőmékre irigykedek, mert jön náluk a baba és bár, azért örülök is, de van bennem egy jó nagy adag irigység. (Nekünk a férjem betegsége miatt max.az örökbefogadás jöhet szóba.)
Ti kire és miért voltatok legutóbb irigyek? Mennyire vagy alapból irigy tipus?
Nem vagyok. Boldog vagyok, nagyon jó az életem. Ha másokéhoz hasonlítanám (ami nem egészséges) akkor is azt mondanám, hogy az enyém jobb. Nem ismerek olyan embert (sztárokat sem), akinek irigyelném az életét.
Persze suliban volt, hogy irigykedtem. Pl népszerű lányokra vagy menő rockerekre. De semmi komoly. Viszonylag hamar (talán gimiben) leesett, hogy a teljes életét senkinek nem irigylem.
21N
Az irigyseg csak idopocsekolas.
Neked sem lesz tobb, masnak se kevesebb.
Nagyon, nagyon ritkán fordul csak elő csupán, akkor is igyekszem magam hamar visszarántani. Főleg, hogy egy adott dolgot, pontot, eseményt ragadunk ki az életükből, vagy egy konkrét életszakaszt, időszakot, és nem tudjuk, mekkora feláldozás, energia, egyéb áll mögötte.
Mégis.. egyik szaktársam volt, akire picit irigy voltam múltkor (bár hamar alábbhagyott): hosszú lenne felvázolni az egészet.. a lényeg, hogy mérföldekkel előttem jár az életben (magánélet, karrier, család, barátok, tanulmányok), rengeteg dolgot fel tud mutatni. Ezzel szemben pedig itt vagyok én.
Viszont ezért is igyekszem abbahagyni az irigykedést, mert csak magamnak ártok vele, csak magam húzom le. Sok energia is tud lenni, amit magamra is tudnék inkább fordítani.
Számomra inkább motiváló, ha olyan embereket látok, akik sikeresebbek nálam.
Ha látok egy ilyet, mindig az az első gondolatom, hogy "Mit tehetnék, hogy én is ilyen sikeres legyek", és ha kitalálom, akkor meg is teszem.
Nekem csak felnőtt fejjel sikerült elérnem azt, hogy motiváló hatással legyen rám egy ilyen ember. Sajnos úgy neveltek fel, hogy mindig másokhoz hasonlítottak, helyenként szándékosan túldicsérve őket, így bennem gyerekként mindig az irigység jelent meg először. Hogy őket mennyivel jobbnak látják.
Tinikorom végére sikerült rajta fordítani, és már inkább ad löketet egy ilyen helyzet, egyfajta tükröt is, hogy "jó, még ezen kell dolgoznom".
Viszont még így is be tud csúszni néha az irigység :c (#5 voltam)
Bírom hogy a gyakori népe ennyire (ál) szent :) sosem irigykedtek, aki bevallja hogy szokott, az teljesen le can pontozva.
Még anoním oldalon se bírtok igazat mondani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!