Diagnózis szerint nárcisztikus vagyok. Nem tudom, hogy kellene azt csinálni, hogy ne várjak mindenért viszonzást?

17-es vagyok, én személyesen ismerek nárcisztikust szintén, elég jól, nos ő az égvilágon bármi apróságot képes tiszteletlenségnek érezni, tényleg.. bármit! hihetetlen banális szituációk sorozatát tudnám mesélni erről- és erre cirkuszolva üvöltve, ordítva, toporzékolva vagy tárgyat dobálva vagy dramatikus kiabálás mellett elvonulva onnan- reagál.

tehát mondjuk a gyereke azt mondja hogy szoros- a sál, vagy cipő amit épp bekötött, vagy nem kér enni- ezt olyannak veszi, mintha őt kritizálnák

ha indulnak valahova a gyerekekkel és adok az ajtóból utánuk mondjuk egy kulacs vizet ez olyan, mintha kritizáltam volna hogy ő nem vitt vizet. Hihetetlen fárasztó, mintha aknamezőn járnál..

És az empátia megjátszásáról.. hát nem tudom, hiszen egymás valódi érzéseit csak kívülről látjuk nem tudhatjuk hogy ki mit él át, mit érez belül- de ha valaki igazából képes empátiára, talán akkor is képes egy szituációban átérezni hogy a másik hogy érzi magát, ha az szavakakkal nincs kifejezve, magyarul képes beleélni magát a másik helyzetébe.

Az empátiát azért lehet tanulni.

Például van olyan képzés autistáknak, amikor a különböző helyzetekben megmondják, hogy mit kell csinálni, ők pedig megtanulják.

Autista lehet megérti, az intelligencia csodakra kepes. narcisztikust is lehet, hogy eléri par masodpercre az empatia koragyerekkori maradvanya mielőtt a lelket ujra leuralja a törékeny ego.

Autista / npd teljesen más tészta.

17: igen ez végtelenül törékeny egobol jövő radikalis paranoid viselkedés a legnagyobb gond, nem az empatia (ami sztem nem fog megjonni) es az evbol jövő bosszuvagy, "igazsagtetel".

Dráma (akár +, akár -) nélkül nincs energia sem, amit elszivhatna. Mindig tortenjen valami, ha nincs, akkor csinal maganak, ajar egy kulacs víz okán.

Ha elég intelligens az illeto npd-s, kialakul a betegsegtudata, elfogadja a helyzetet. Akkor profi segitseggel talan ki tud alakitani modszereket, önkontrollt, hogy elkerülje, hogy tamadast erezzen, hogy igényelne hogy valami történjen már, hogy neki szabad és kell "igazsagot tenni", mert a tobbiek nem egyenranguak.

Önkontroll, erkölcs, intelligencia.

Empátiát nem lehet létrehozni sztem.

Nem tudom mit mondtak és azt te minek "fordítottad" magadban.

Radikális dolog ez az npd, lehet, hogy radikális a megoldás kell, ha semmilyen kérdéses helyzetben nem veszed fel a kesztyűt, hanem elengeded tudatosan. Akkor egy idő után tiszteletet kaphatsz, hogy ennyire megrendíthetetlen, stabil ember vagy.

De sztem a bosszúvágy a "személyes igazságtételre "csak növekedni fog és valamikor "robbanni" fog.

Az embernek joga van kiállni magáért, de nincs joga igazságtalanul alulról visszavágni. Ha valaki megsért, akkor elmondhatod, hogy te a sértegetéssel szemben milyen vagy, mik a valós tulajdonságaid, megvédheted magadat. De nem szabad a másikat visszasértegetni, pláne nem a témáról független oda nem illő személyeskedessel a gyengéiről, amit korábban figyeltél meg, tudtál meg az illetőről. A vita témájára kell koncentrálni, az abban lévő hibára, nem a vitafél személyére, nem a személyes gyengéit felhasználva válaszolni. Mert így csak felfújódna a nézeteltérés, nem pedig tisztázódna.

Lehet tanulni a helyes vitázasról, a neten is van sok anyag sztem. Ha azt elsajatítod, tartod magad hozzá, kevesebb konfliktusod lesz sztem; ill. gyorsabban megoldódnak.

28-as ezt tényleg szépen megfogalmaztad! Köszönöm ezt neked!

Nárcisztikus emberrel nehéz szerintem bármilyen területen felül kerekedni, vagy elérni azt, hogy ne érezze azt, hogy ő irányít, mert a célja mindig ez.

Egy nárcisztikus embernek ha elmeséltél a múltadból dolgokat, azokat ő szépen eltette, és ha a jelenben nem csinálsz olyan feljebb valaki említette pitiáner hibát, amibe ő bele kapaszkodik és mint szappanbuborék képes fújni, majd a pofádba pukkasztani, akkor előveszi a bűvész táskájából az ismertetett hibáidat amit őszintén meséltél neki és hipp hopp... megvan a vita tárgya.

Szerintem egy nárcisztikus ember az esetek többségében dolgokat, történeteket és hasonló dolgokat a saját feltételezéseivel mixelve, magára önti, majd elkezd rád mutogatni, hogy a te hibád ezért azért amazért. Te mit csinálsz, megvéded magad, és a nárcisztikus már elérte amit akart, FOGLALKOZOL vele... Egy nárcisztikussal szemben ha lankad a figyelmed, vagy nem fókuszálsz rá annyira amennyire ő szeretné, vagy igényelné akkor saját maga ön alulértékelése és lehúzása, a hibáid sorolása, a x idővel ezelőtti problémák újrafújásával eléri... A végén megnyugtatod, és mindenki happy... egy kis ideig... mert kezdődik előröl, és pontosan ezt kellene valahogy helyre tenni, hogy ez ne legyen, mert lelkileg az is tönkre megy ebben aki állja a sarat, és nem akarja eltaposni a másikat, vagy lehet azt kéne?