Gimiben nagyon nem voltam megelégedve a személyiségemmel, azóta viszont dolgozni kezdtem magamon. Egyrészt, mert szerettem is volna ezt megtenni magamért, másrészt kellett is, mert a munkahelyi pozíció, amit szeretnék betölteni, változtatást/változást kívánt.
Akkor nagyon halkszavú, visszahúzódó voltam, és olyan kicsi volt az önbizalmam, hogy volt bennem egy ilyen "bocs, hogy élek" mentalitás is. Mostanra sikerült összeszednem egy egészséges mennyiségű önbizalmat, határozottabb is lettem, illetve a kiállásom is sokkal pozitívabb lett. Spontánabb is lettem, fejlődtem kommunikáció téren és úgy összességében jobb ember is lettem. Bár előtte sem mondtam volna magam rossznak.
Néha azért lehetnék határozottabb és jobban kiállhatnék magamért, de becsülöm magamban a kedvességet, segítőkészséget, őszinteséget.
Szent az nem vagyok és tökéletes sem.
Amikor fiatalabb voltam, törekedtem a tökéletességre, de ma már nem érdekel 😅.
Igyekszem jól érezni magam, ez persze nem mindig sikerül.
Fontos a szabadság.
Amennyire lehet függetlenítettem magam a társadalomtól, de teljes mértékben nem tudom és egy lakatlan szigeten valószínűleg nem sokáig húznám, elvinne valami nyavalyakórság 😅, így kénytelen vagyok maradni a "civilizációban".
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!