Ez generációs dolog vagy csak én mozgok rossz körökben?

Megfigyeltem, hogy az én generációm és a nálam fiatalabbak (<25) generációk nem szeretnek maguktól utánajárni dolgoknak és maguktól megoldani dolgokat, minél kevesebb külső beavatkozással. Mintha amolyan közösségi élmény lenne másokat kérdezgetni hülyeségekről is vagy írás helyett mindenáron szóban kommunikálni a kérdéseket, problémákat. Nekem ez nagyon szokatlan, sőt, sokszor rettenetesen fárasztó, így elég nehéz megértenem, hogy miért működnek fiatal emberek ilyen nagy arányban így.

Több online közösségben benne vagyok, főleg ott zajlik ez, de van több ismerősöm is, akivel például nem tudok beszélni írásban, mert minden miatt fel akar hívni. Legutóbb az egyik volt munkahelyemről volt szó, az egyik távolabbi ismerősöm is oda jelentkezett most és szólt, hogy lenne pár kérdése, mert tudja, hogy ott dolgoztam. Mondtam neki, hogy szívesen segítek, írja le nyugodtan a kérdéseit meg ami felmerült benne, szívesen válaszolok, amint ráérek. Az én fejemben az él, hogy chaten mindenki akkor ír, amikor neki kényelmes, össze tudja szedni a gondolatait ő is, én is, el tudja olvasni kényelmesen a választ, meg tud fogalmazni új kérdéseket és bármikor visszanyúlhat ahhoz a beszélgetéshez. Az ő fejében nem tudom, mi van, de valamiért mindenáron szóban akarta intézni. Mindenáron időpontot akart velem leszervezni, amikor felhívhat. Nem teljesen értettem, a szememben ez fölösleges és mindenkinek kényelmetlen, főleg ilyen bagatel, informális téma kapcsán. Ugyanígy érzek, mikor valaki olyan kérdéseket tesz fel Facebookon, fórumokon, stb, amikre sokkal hamarabb megkapná a választ, ha rákeresne. Nem hinném, hogy ne tudnák maguktól megoldani, legalábbis az nagyon szomorú lenne, de azt sem tudom hova tenni, hogy mi éri meg valakinek abban, hogy feltesz ilyen kérdéseket, eleve kínos, hogy teleszemeteli az adott felületet a sokadik ugyanolyan témával, de még várnia is kell a válaszokra, amik inkább vélemények, mint tényszerű információ. Például hogy hol van a kerületben szabó. Vagy hogy mivel etesse a kaméleonját. Fiatal emberek, a digitális kor szülöttjei nem akarom elhinni, hogy nem tudják használni a keresőt. De ha tudják, akkor mi értelme az ilyen interakcióknak?

Munkahelyen ugyanez a helyzet, minden miatt visítani kell segítségért és ticketeket hányni ki magukból, majd 2 órával később újat feladni, hogy az előző már nem aktuális, bocsibocsi meg nagy jópofáskodások, fél palack olcsó bor miatt is képesek írni az össznépi levelezőlistára, hogy nem kéri - e valaki, 2 napja bontották meg...

Mi ezeknek a kezdeményezéseknek az értelme? Hogy működik egy ilyen ember?