Diplomások és érettségizettek közt komoly a különbség?

Semmi. Mindkettő büdöset szarik.

Szakmunkás/érettségizett emberek közt is vannak segg hülyék és értelmesek is. Ahogyan a diplomások közt is. Csak a egyetemre járt emberek közt indul ez a baromság hogy szeretnèk kategórizálni az embereket. És magukat persze többnek hinni. Ahogy halad a világ ez egyre jobban kezd megdőlni. Összemosódnak a határok. Lassan értéktelen lesz a diploma.

A fiatalabb generációk közt egyre több embernek van diplomája, amíg régen kevésbé volt divat. Ez arra a folyamatra emlékeztet, mint amikor az érettségizett számított értelmiségnek, és mehetett a falusi elemi iskolába írást-olvasást oktatni, miközben ma már egyáltalán nem nagy szám egy érettségi.

Egyébként saját tapasztalatomból kiindulva a diploma, még a "komoly" szakoknál is egy dolog, a PhD az, ami sokkal nehezebben megszerezhető.

#21 viszont ez is van, hogy aki nem jár egyetemre nem látja, hogy milyen jó dolog az. pedig ha azt tanulja az ember, amit szeret, hasonló emberek között nagyon nagyon jó dolog. sok ismeretség barátság is.

ebben is szerintem káros amit most a kormány csinál, hogy a tanulást csak abban méri, hogy mennyi pénzt hoz. pedig nem csak erről szól. ezért is nagyon gáz az is, amikor a bölcsészeket azzal próbálják bántani, hogy majd a mekiben dolgoznak utána. mert ha így is lenne (ami amúgy nincs így), akkor is jó dolog lenne hogy tök nagy kulturális anyagot elsajátítanak és abban jól mozognak.

szóval szerintem az egy tök jó társadalom lenne, ahol az emberek tanulnak 4-5 évet azt amit akarnak és szeretnek és aztán meg csinálnak valami tök más hasznos munkát.

oké, tegyünk tisztába egy dolgot, amit egy proli családban felnövő, mindegy hogy pénzes vagy nem pénzes, de nem érzékel.

ki lehet járni egy BME-t, semmelweisst, corvinust államilag támogatott formában. A corvinus nem annyira, de a másik kettő elég nehéz és nem is való bárkinek, mert nagyon sok információt kell memorizálni és nagy absztrakciót igénylő dolgokat megtanulni és rövid idő alatt vizsgán és zh-n a feladatok megoldása alatt prezentálni, hogy megy.

A random büfészakokon és nevenincs egyetemeken szerzett diploma igazából megmosolyogtató, bár ott nem csak a képzés gagyi, hanem az oda járó emberek absztrakciós képességei.

Persze értem én hogy az emberek szeretik a többi embert az "emberséges" minőségeik mentén értékelni, mert csak ehhez tudnak viszonyulni, de ez nem old meg mindent és szükség van olyan emberekre, akik nagyfokú absztrakciót igénylő folyamatokat gyorsan átlátnak és jobb esetben még az emberek viselkedését is gyorsan megértik.

Ez utóbbiból nagyon kevés van. A kockák jók lesznek "jól" fizetett szakembernek, az embereket magas fokon megértők pedig valamiféle vezetőnek, akik közelebb vannak a pénzes bödönhöz és nyilván nekik emiatt több fog jutni.

Az egész érettségis / diplomás téma kicsit olyan, hogy pl a középfokú végzettség az olyan mint egy melós aki full el van hizva, de fizikai munkát végez és ezért van némi testi ereje. A diplomás meg szopott még pár évet az egyetemen és emiatt elég jól ki van pattintva és erős is, technikás és gyors is.

bezzeg a sok prolinger nem szűk látókörű amikor azt magyarázzák be maguknak hogy csak annak lehet jó képzettsége és munkahelye akinek pénzes a család meg van protekció stb.

nem, öreg, lehet segggggelni otthon meg kockulni éjjel nappal és akkor megvan a pontszám a felvételihez.

#24

Ez baromság. Anyukám szabó, apukám kőműves, zenesulis voltam, most mégis informatika doktorira készülök (témavezetőm már van, igazából minden "elő van készítve", csak arra várunk, hogy diplomát szerezzek). Az egész a szorgalmadon múlik és azon, hogy eléggé szereted-e, amit csinálsz. Én kislány korom óta kutató akartam lenni, tény hogy nem ezen a területen, hanem nagyon sokáig orvosin, de nem bánom, hogy így sikerült.

A többség nem azért nem megy phd-re, mert annyira nehéz. Ha érdekel, nem nehéz, sőt, nagyon örülnek neked, ha maradsz. A többségnek egyszerűen csak nem éri meg. Anyagilag sem, időben sem, kutatni bizonytalan, mert sosem tudhatod, hogy nem vakvágányon dolgozol épp hónapokon keresztül teljesen fölöslegesen. És ugyanúgy taposnak a határidők miatt, pakolják rád a pályázatokat, versenyeztetnek, mint egy palotapincsit. De ez inkább a motivációkról szól, mint a családi háttérről. Tényleg arról van szó, hogy "a tudomány szolgálatában" állnak a kutatók és a többségnek ennél fontosabb a saját életével haladni, mint ezt csinálni. Azt az iparban jobban lehet. Nekem nem volt nettó 400 fölött a bérem még, pedig több, mint 8 órában dolgozom már most is, az évfolyamtársam és egyben jó barátom, aki alapszak után inkább az ipart választotta, most 1M nettó körül keres. Ebből érthető módon nagyon sokan köszönik szépen, nem kérnek.

"A random büfészakokon és nevenincs egyetemeken szerzett diploma igazából megmosolyogtató, bár ott nem csak a képzés gagyi, hanem az oda járó emberek absztrakciós képességei."

Nem értesz hozzá, igaz? A legtöbb munkahelyen is teljesen vegyes, hogy ki hol szerzett diplomát. A kutatóközösségekben meg aztán végképp nincs nagy differenciálódás, különböző egyetemekről és különböző országokból dolgozunk együtt az adott témán. Ettől szép ez az egész, személy szerint ettől is szeretem jobban, mint a multis faszméregetést, mert itt a téma érdekel és nem a másik tanulmányaiban turkálunk, amihez nem értünk, hanem együtt próbálunk rájönni dolgokra, amiket még egyikünk sem tud. Van a projekten nyelvész, pszichológus, matematikus, fizikus, stb. Mindenféle egyetemről. Mi itt publikációkat dolgozunk fel és akinek a neve szerepel rajta, azzal próbáljuk felvenni a kapcsolatot, tanuljon bármit és járjon akárhova.