Hogyan birkóztok meg a kritikával? Van tippetek?
Írok, regényt, wattpadra. Nem is ez a lényeg, csak a háttér. Eddig titkoltam a családom elől, mert na. Könnyű támadási felület.
Külön élek már, de hazamentem a családomhoz karácsonyra, és a nagy ünnepi hangulatban elmondtam nekik, hogy írok. Annyira kérdezgettek, mit csinálok, és panaszkodtak, hogy milyen keveset beszélünk, hogy elszóltam magam...
Azóta tízszeresen is megbántam, egy ökör vagyok.
Apukám olvasott belőle, rögtön el is kezdte kritizálni, jószándékból (szerintem. Remélem).
Pl; Ez a karakter kimértebbnek tűnt a saját szemszögében, a másik miért írja a megszólalásaihoz, hogy kiabál, amikor szerinte jobban illene hozzá, hogy "felemelte a hangját". A karakter kamasz, kamaszosan narrál, karakteridegennek érezném ezt a fajta narrációt.
Van egy barátom, aki szerkesztőnek készül, tőle kérdeztem, szerinte jó úgy, ahogy van, mert hozzáad a karakterhez. De akkor is kellemetlenül érzem magam azóta. Örülnék, ha nem olvasná tovább, ha nem tetszik neki, mert tudom, nem ilyeneket szokott olvasni.
Most mondjam meg neki, hogy örülnék, ha nem olvasná? Nem tudom, kellemetlen. Azóta írni sem tudok, mert az jár a fejemben, mi van, ha olvasni akarja majd...
Biztosan túlreagálom, de tényleg segítségre van szükségem. Legszívesebben visszatekerném az időt, és csak befognám a szám.
Semmit. Nem nekik írod végül is.
A kritikusok meg fognak találni, el kell fogadni, hogy van véleményük, de nem kell, hogy egyezzen a tiéddel.
Verset, ha valakinek kifejezetten a kérésére írok, akárhányszor átírom, hogy pont olyan legyen, amilyennek szeretné, minden benne legyen, és személyre szabott. A saját verseimet, meg amiket a magam örömére írtam, nem vagyok hajlandó. Akinek nem tetszik, nem olvassa, nem dől össze a világ.
Kivételt képeznek persze a pályázatok, egyrészt mert novellában van hova, és szeretnék is fejlődni, másrészt van egy iszonyat jó, bár nem túl régi kiadó, aki nem azzal rendezi a dolgait, hogy pályazatát megkaptuk, majd értesítjük, hanem átnézik, korrekten, észrevételeket tesznek, amiket vagy elfogadsz vagy nem, de rávilágítanak a hibákra. Nem garantálnak semmit automatikusan, viszont tanulási szempontból tök hasznos.
ne csinálj semmit
nem tanultad meg azt hogy egyik füleden be, másikon ki?
amúgy meghallgathatod mások véleményét, de hogy abból mit fogadsz meg és mit nem, az a te dolgod, ez a te történeted, nem az övék
mindenesetre felesleges apukádat vagy bárkit megbántanod mert nem tetszik a véleménye. egyszerűen nem veszed figyelembe
Szia!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen véleményt kaptál apukádtól, ez nem jó fejség tőle. Szerintem ülj le vele beszélni, mondd el neki mit érzel és, hogy mennyire bánt téged az a fajta kritika, amit neked ad.
Viszont attól még, hogy kaptál egy negatív kritikát (megértem, biztosan borzasztó lehet, ha az ember egy számára fontos valakitől kap ilyen véleményt) nem szabad abba hagyni az írás! Ez sajnos benne van a pakliban.
Remélem sikerül ezt megbeszélned apuddal, sok kitartást!
~Clarabelle~
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!