Egy autoritatív, nárcisztikus, kritikát elviselni nem tudó ember vélhetőleg hogyan reagálja le azt, ha én kritikával illetem, és nárcisztikusnak nevezem?

Értem... szóval a legjobb taktika inkább a távolság tartás, igaz? Hmm.

Idősebb unokatestvérről van szó. Egy éve már nem tartjuk a kapcsolatot (szerencsére, mert semmi szépet és jót nem kaptam tőle). Most sértődöttet játszik, de a saját hibáit még soha életében nem ismerte be. Naponta bánt meg családtagokat, de túl ahhoz már túl büszke, hogy bárkitől is bocsánatot kérjen, mert ő "oroszlán jegyű". Saját magát tökéletesnek látja, láttatja, határtalanul önelégült, és rendszerint érzelmi ráhatással, zsarolással szokta elérni a családban, amit akar (pl. ha az anyja nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, akkor közel egy hónapig nem engedi, hogy láthassa az unokáit). A gyerekeit veréssel és pofonnal leckézteti (mint "jó mintanya"), a barátoknál jópofizik, és villog, szerepel, ahol csak tud, ha pedig ellenkezel vele, rettenetesen ki tud jönni a sodrából. Kíváncsi volnék, nagyjából mire számíthatok egy ilyen embernél, ha nárcisztikusnak nevezem, és szembeszállok vele, mert már nagyon tele van vele a bugyogóm. Magát mindenkinél okosabbnak és felsőbbrendűnek hiszi, és megszokta, hogy ha kinyitja a száját, mindenki elhallgat. Régen én is összehúztam fülem-farkam előtte, mert jóval fiatalabb vagyok nála, de most már visszaszólok neki, és ez nagyon nem tetszik neki. Nárcisztikusnak még nem neveztem, de nagyon közel állok hozzá.