Szerintetek nárcisztikus, rossz ember vagyok?

35 éves férfi vagyok és úgy érzem hogy képtelen vagyok feltétel nélkül szeretni vagy kötődni. Pl ha segítek valakinek, akkor rosszul esik ha ő nem ad cserébe semmit, pedig tudom hogy nem is tud sokszor mert én szinte mindent magamtól megoldok egyedül és nem kérek segítséget senkitől. Persze ezt nem mondom, de ha sokszor történik meg akkor hirtelen kiborulok és a fejéhez vágom, legyen az az aktuális párom vagy legjobb barátom. Mások problémáit csak azért hallgatom meg hogy utána ők is meghallgassák az én problémáim és az életem, egyébként nem jegyzem meg amit mondanak, vagy hamar elfelejtem. A gyerekek kifejezetten idegesítenek, főleg a kisgyerekek. Az én életem rendezett és anyagi illetve egyéb gondjaim sincsenek, családommal is jó viszonyban vagyok, viszont ha megtudom hogy másnak olyan gondjai vannak amik nekem nem, pl pénz , család, kapcsolat, akkor meg tudom hallgatni, de képtelen vagyok átérezni a gondját, egyszerűen nem érdekel. Ha pedig segíteni próbálok akkor azt konkrét nyers módon teszem, sokszor a másikat hibáztatva amiért nem azt teszti amit én "parancsolok" neki, mert akkor azonnal jobb lenne az élete. Sokszor pedig tudom hogy másoknak már az is nagy eredmény ha van mit ennie és van hol laknia, nem hogy önmegvalósításban vagy hobbikban gondolkodjon vagy éppen karriert építsen. Mi a véleményetek? Úgy érzem nincs bennem empátia mások iránt, önző és nárcisztikus vagyok, így úgy értem csak tönkreteszek mindenkit aki közelebb kerül hozzám, és valószínűleg ezért hagyott el eddig mindenki és ezért sem tudnék senkihez sem kötődni hosszú távon.