Csak szerintem gáz, hogy valaki 19 éves férfiként annyira fél a poloskáktól, hogy sikítozik, és kifut a lakásból?

"19 éves férfiként"

Ezt most a férfiakra hegyezted ki, vagy a 19 évesekre??

(Beteg vagy.)

Nekem is vannak fóbiáim, bár sikítva kimenekülni sosem szoktam sehonnan.

Ettől még arra utalni, hogy férfiként ez a viselkedés megvetendőbb (és abból feltételezhetően,hogy kiemelted, hogy férfi, nővel elnézőbb lennél a téma kapcsán) igazán gáz.

1-es látja helyesen, a többiek ostobák.

Férfi vagyok, nekem kutyafóbiám van. Ez azt jelenti, hogy ha ugat egy kutya a kerítés mögött, hiába tudom, hogy nem tud kijönni, összerezzenek, kiver a veríték, kalapálni kezd a szívem. De nem sikítozok, nem szaladok el. Uralkodok magamon. Ez, tehát az önuralom hiányzik a kérdező által említett emberből, akit emiatt férfinak nem is neveznék, csupán nagyra nőtt hisztis kisgyereknek. Ahogy az előző válaszolók által említett fóbiásokat is.

Nem az a kulcskérdés tehát, hogy félsz-e valamitől irreálisan/betegesen, hanem, hogy uralkodsz-e a félelmeden. Ami valamilyen szinten egy felnőtt nőtől is elvárható, nemhogy egy férfitól.

7es, megértem az álláspontod az önuralom kapcsán, de...

Ez mióta férfi tulajdonság??? Ugyanannyira képes egy nő önuralomra,minf egy férfi. Ráadásul nem attól lesz bárki férfias,hogy önuralomra képes. Attól,hogy valaki sikít vagy elszalad,még ugyanúgy lehet férfi...

8: Nem, aki egy veszélytelen apró állattól elveszti az önuralmát, és sikítozik, az nem igazi férfi. Legalábbis a szememben. Igen, egy férfi felé mások az elvárások ilyen tekintetben.

F