Sok ember miért nem "szemtől szembe" rendezi a konfliktusait, hanem a másik háta mögött?
Sok ember nem négyszemközt rendezi a konfliktusait, hanem a másik háta mögött, ez miért jó nekik?
- barátság: egyik fél úgy dönt, nem kíván tovább barátkozni a másikkal, de ezt nem közli vele, hanem "a társaság pletykásával közli". Folyamatosan panaszkodva (és a levelek tartalmát részletesen ismertetve)szidja a "barátját", hogy "milyen szánalmas, nem veszi észre magát"
- munkahely: egyik kollégának nézeteltérése támad a másikkal, nem beszéli meg vele, hanem a főnökhöz fut, majd - mintha ő lenne a szóvívő - a kollégával közli: "a főnök azt üzeni, hogy"...
- párkapcsolat: egyik fél elkezd féltékenykedni párja ellenkező nemű ismerőseire (akiket párja több évtizede ismer, de sose volt semmi vonzalom velük kapcsolatosan). Egyik fél az aggodalmait nem a párjával beszéli meg először, hanem széleskörűen (drámázva-sírva) tájékoztatja a környezetet: "párom az exeivel tartja a kapcsolatot! Ti mit tennétek? Ezt nem élem túl!".
Ha ezek az intrikák nagynehezen kiderülnek az érintett fél számára is (miután már mindenki tudomást szerzett róla) sokkal nagyobb lelki sebeket ütnek, ezerszer jobban fájnak...
Nem tudom hogy a pletykát generáló félnek miért jobb az ilyesfajta megoldás a "beszéljünk négyszemközt" mondat alkalmazása helyett...
#19
Hülyeség. A szomszéd pl. introvertált, és többször ült már börtönben testi sértésért.
Írj egy példát légy szíves 🙂
Szerintem ilyen módon általánosítani nem lehet.
Én maximálisan extrovertáltakkal jártam úgy, hogy nem a szemembe mondták a gondjukat hanem amikor már mindenki régesrégen tudta, akkor értesülhettem róla.
"minden dühöt ami felgyülemlett benne az évek során, azt rajtad fogja kiadni."
Létezik ez az elfojtott frusztráció, de nem minden felrobbanó csendes emberre ez a helyzet. Van az a csendes gyilkos típus, aki a nyugalmat szereti, ezért a végsőkig próbálja is megőrizni. Tűr-tűr, próbálkozik békésen rendezni, majd eléri a helyzet a tűréshatárt, és akkor jön a tisztítótűz.
A különbség a te embered és az én emberem között, hogy a tiéd nem áll ki magáért, emiatt nő benne a nyomás és ketyegő bombává válik, ami egy teljesen indokolatlan pillanatban váratlanul robban fel. Az enyém kiegyensúlyozott ember, aki próbálja elrendezni a konfliktusát, de amikor betelik a pohár, akkor ledobja a napalmot. Utána viszont kiad magából mindent, visszatér belé a béke, maximum szégyelli a leégett dzsungelt, de a lényeg, hogy nem lesz mit levernie a következő emberen.
#24
Érdekes hozzászólás, a tied jobb módszer, de a lelkiismeretem miért nem engedi? Akkora lelkifurdalásom lenne, hogy annak fizikai tünetei is lennének.
DE! félek, ha még egyszer nagyon felhúz valaki, akkor majd hatalmas hülyeséget fogok csinálni..
Mindegy.
Soha nem voltam még pszichológusnál, elbeszélgetek majd vele erről a témáról is..
Undorítónak tartom azt a hozzáállást, aki a gyengébbet bántja.
Pl. nőt veri, mentálisan bántja vagy manipulálja a párja stb.
"szégyelli a leégett dzsungelt, de a lényeg, hogy nem lesz mit levernie a következő emberen."
Nálam nem szégyen érzet van, hanem kőkemény lelki furdalás.
Ez energia lopás, ezt amit te átadtál a másiknak, ő tovább fogja adni a következőnek és így tovább..
Ugye "az erősebb kutya b@szik"
Ez kb. annyit jelent, hogy energiát kell lopnom egy másik embertől. Valakit el kell ehhez taposnom, valakit meg kell hozzá aláznom, hogy nekem jobb legyen.
"Segíts magadon és Isten (🤔) is megsegít"
Viszont ezt nálam valami blokkolja, nem engedi.
Nem tudok igazán önző lenni, mert magamat nem tartom a másiknál különbnek vagy fontosabbnak.
Hogy miért, azt nem tudom. (Talán valami komplexus?)
"Apró tűnékeny porszemek vagyunk egy közömbös univerzumban."
Kicsit átmentem filozófiába és pszichológiába, nem offolok.
"Ez kb. annyit jelent, hogy energiát kell lopnom egy másik embertől. Valakit el kell ehhez taposnom, valakit meg kell hozzá aláznom, hogy nekem jobb legyen."
Ez azokra jellemző, akik lelkileg nincsenek a helyükön és bizonyítási kényszert éreznek, vagy hogy őket csodálja a környezet. Valakit megaláznak, beleszólnak az életébe, vagy amolyan "mennyémáteszerencsétlenéneztjobbantudom" felkiáltással igyekeznek bizonyítani: ők mennyire kompetensek.
Ha bármikor bármiben a másik a jobb, akkor hárítanának, menekülnének stb.
Vagy azokra, akiknek már tényleg mindegy. Nincs életük, ezért nehogy már boldog légy, dögöljön meg a szomszéd is, ha nekem rossz.
Szóval röviden:
valamilyen hiányuk van
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!