Sok ember miért nem "szemtől szembe" rendezi a konfliktusait, hanem a másik háta mögött?

Lehet, hogy négyszemközt ezek jelentős része elsimítható lenne, de a környezetnek való pletykálással csak hatalmas hullámokat vet a konfliktus, ha pedig ahhoz kerül ismét vissza, akivel "eredetileg kellett volna megbeszélni", nem okoz neki valami jó érzést.

Én nem vagyok meggyőződve arról, hogy 100% lejáratás a cél.

Egyébként a "házasságból való kibeszéléssel" ("ne mondjátok meg a férjemnek, de ezt és ezt tette ma este én meg ezt és ezt mondtam, sírtam") se fog megoldódni a kettejük konfliktusa, sőt mivel a környezetnek van mondva, esély sincs a megoldásra.

Egy idő után az ember be tud sokallni. Például: meghívtak valahova, megbeszéltük a dátumot, hogy "x napon estére". Miután ezt megbeszéltük (személyesen), két nap múlva felháborodottan telefonáltak rám, hogy "most nem is tudják mi van ezzel a meghívással, jövök -e vagy nem?!", meg "körbetelefonálták a közös ismerősöket is és mindenki fel van háborodva a viselkedésemen". Mire mondtam: "két napja személyesen beszéltük meg a pontos időpontot, mit kellett volna tennem, naponta telefonálni hogy "tényleg megyek ám, komolyan megyek"? Mire jött a "jajj hát X is csinált már olyat, hogy telejesen elfelejtette, Y is hasonlóan viselkedett és Z esetén is így jártunk". Ezért úgy tűnik képletesen én vagyok a hibás és a közös ismerősöket értesíteni kellett ilyen fura módon azért, hogy nekik adjanak igazat.

Igen, jeleztem nekik.

Értem a szándékot, hogy engem is olyan színben szeretnél most láttatni, aki "ugyanazt csinálja, mint amiért másokat kritizál".

Eltérés van, nem is kevés:

- ez anonim oldal

- az említett embereket senki sem ismeri, nevek nincsenek

- ezek csak esetek, semmire nem lehet következtetni

Amit ők tettek, az a következő volt: egy zárt közösségben, sok esetben direkt a pletykás illetőnek mondva az információkat.