Segítettél már pénzel olyan "embert" akiről csak a legjobbat feltételezted? Azután ő hálából jól hátbaszúrt, vagy csak egyszerűen elfelejtett.

Komolyabb hátbaszúrás azért nem volt szerencsére, de meg lett volna ruházva szépen az illető ha ilyen történik.

Kétszer adtam kis összeget barátnak fiatalabb koromban: egyik esetben valami családi gondra emlékszem és eltette zsebre, aztán nemhogy nem fizette vissza, de egy idő után le se szrt.

A másik esetben az illető barátnője messze lakott és nem volt pénze menni hozzá, adtam neki azt hiszem 3 ezer körül. A magát legjobb barátomnak hívó személy arra sem emlékezett aztán, hogy ez megtörtént.

Nem adtam utána senkinek, max. adományt rászorulóknak. A többiek oldják meg maguknak.

#15

Ha ez segít valamit, hogy elviseld a csalódást, akkor hidd el, hogy minden jószívű, jóindulatú emberre rászállnak a patkányok! Aztán emiatt válnak a jók is közömbössé és hideggé, ki előbb, ki később fordít hátat és már azon sem segít, aki kiérdemelné. Így lesznek a jó emberek is egyre érzéketlenebbek, önvédelemből.

Ez egy visszafordíthatatlan folyamat, ahogy halad a világ. 100 éve még nem kellett szerződéseket írogatni, elég volt egy kézfogás és előfordult, hogy aki nem tudta teljesíteni az adott szavát, öngyilkos lett - főbe lőtte, vagy felakasztotta magát, esetleg “Dunának ment” - mert a becsület volt mindenek előtt.

Na, ez a fogalom, hogy becsület, kiment a divatból.

Minimum 5 személy jut az eszembe.

Egyiknek kb. 800 ezret adtam, aztán persze eltűnt vele.

A másiknak szép részletekben két millát, de sokkal többet is akart végül, egyáltalán nem a megállapodás szerint, de végül magától visszaadta a pénzt, viszont a barátság egyéb ok miatt becsődölt.

Harmadik egy szemét kolleganőm volt, akinek többször is segítettem 100-100 ezres tétellel (tíz éve), ő határidőre visszafizette, de továbbra is szemét volt velem, tehát egy hálátlan dög.

negyedik szintén egy kolleganőm volt, neki egy húszast adtam, ő nem akarta visszaadni. Gondolta, hogy új munkahelyre megy, és én annyiban hagyom a dolgot. Hát nem. Mivel megtudtam, hogy más kollegámtól is kért kölcsön, gondoltam, ez valószínűleg az új helyén is szokása lesz, és először kedves beszélgetésben megtudakoltam, hol dolgozik, emlékeztettem a tartozásra, majd amikor egy hónapon belül nem fizeetett, megfenyegettem, hogyha nem utalja át, akkor elmegyek az új munkahelyére, és mindenki füle hallatára fogom visszakérni a pénzem. Persze nagyon kikelt magából, de legalább fizetett.

Szóval volt tanulópénz:

Barátságot üzlettel nem szabad keverni. Lehet barátnak kölcsön adni, de csak annyit, amennyit ajándékba is adnál.