Hogy kezeljem a barátnőmet? Első kapcsolatom.

27-28 évesek vagyunk. Legutóbbi szituációt leírom. 5 napig lázas voltam, majd antibiotikumot szedtem 3 napig. Nagyon nagyon rosszul voltam, legyengülten, ingerülten, majd rájött egy tüszős mandulagyulladás. Az antibiotikum teljesen kikészített, émelyegtem, hasmenésem is volt, égett a gyomrom.

Minden nap telefonon beszéltünk, mondtam neki hogy sajnos nem javulok, csak máshogy rossz. Mondta, hogy a savra ők azt szokták, hogy ecetes vízbe raknak szódabikarbónát és azt megisszák. Ezt levezettem neki, hogy miért nincs értelme: a szódabikarbóna még működik is, de mivel a savval szén-dioxidot hoz létre, félő hogy a savas gyomortartalom feláramlik a böfögések miatt a nyelőcsőbe és csak még jobban begyullasztja. Azt, hogy ecettel kell összekeverni meg abszolút nem tudtam hova rakni, mindegy is.

Olyan tüneteim is voltak, hogy forróság jött rám, volt hogy egész éjjel izzadtam. Lázam a végén már nem volt, de úgy érzem mintha forró lennék és melegem van. Ekkor mondta, hogy ezt ők "belső láznak" hívják. Soha nem hallottam ezt a kifejezést, rákerestem. Mondom ez hülyeség, ezt a megnevezésre értve, mert semmi köze a lázhoz és ezt több helyen alátámasztják. Inkább pszichésen érez az ember forróságot különböző okok miatt.

Aztán tegnap dolgoztam, este beszéltünk, de valahogy nem nagyon akart beszélgetni. Én is fáradt voltam és inkább mentem aludni. Ma is dolgoztam, estefelé felhívtam megint. Kinyögte nagy nehezen, hogy egész nap sírt, rossz a kedve, mert hogy ezekkel én őt megbántottam, hogy minden amit mond, hülyeségnek tartom. Nem lehet velem beszélgetni ha fáradt vagyok, ha beteg vagyok, így "az idő 95 %-ában nem is lehet velem beszélgetni".

Nem tudom kezelni ezt a helyzetet, csak elszomorodok. Még mindig beteg vagyok és érzem a mellékhatásokat, erre ő még lelkileg is ilyeneket mondogat nekem. Mit mondjak?