Tudnátok segíteni és tanácsot adni hogy ne legyek ennyire rosszul? (lelkileg)
Sziasztok! Először előre mondom, hogy kicsit hosszú lesz, szóval köszönöm ha rászánod az idődet es vegig olvasod.
Szóval nem is tudom hol kezdjem de számomra 2020 óta már minden teljesen más. Nem tudom miért de úgy érzem mintha ez a 3 év alatt semmit sem csináltam volna, mintha ez a 3 év 3 nap lett volt. Teljesen felborult minden főleg a karanténnal lettem nagyon befordulós és depressziós. Úgymond számomra 2020 óta már egyeltalan nem élvezhető az élet. Nyilván voltak időszakok amikor jó volt de végül ugyanolyan lett. De főleg ez a nyár tett rá a dologra. Nagyon rosszul érzem 1 hete magam. Egész nyáron senkivel sem beszéltem egyedül érzem magam, nincs senki akinek kiönthetném a szívem. Valamint 1 hete jutott eszembe egy 4 éve meghalt rapper akit ismertem a halála előtt és most nagyon "megvisel" hogy már nincsen köztünk. Lehet betegesnek fogjátok gondolni de írtam papírra egy "levelet" neki, hogy mit gondolok róla hogy hiányzik stb. És instagrammon os elkezdtem írni neki hogy mi van velem és hogy bárcsak most is itt lenne stb. Mert amikor elt mindig posztolt valami motivációs szöveget meg ilyenek és úgy érzem ha láthatnám azokat minden nap lenne valami oka, értelme a napomnak. Valamennyire tudna motiválni. Ugyanis már semmit sem élvezek sehol sem érzem jól magam. Ma is annyira rosszul éreztem magam amikor eljöttem itthonról hogy alig kaptam levegőt...
Folyton próbálok valami olyat találni amitől jól érezhetném magamat, pl holnap anyával el szeretnék menni egyet valahova. Csak itthon ülni nem akarok mert attól csak rosszabb. Úgy érzem semmi nem tud jó érzéssel eltölteni. Akarmire gondoltok mindig eszembe jut pl ez a halott rapper meg hogy nincs senkim és üres leszek. Főleg azóta érzem rosszul nagyon magam, hogy voltam Londonban. Mert ott nem éreztem magam szomorúnak és magányosnak. Mit tehetnék? Köszönöm ha válaszolsz!
Londonban kiszakadtál a megszokottból, új ingerek értek, rengeteg új dolgot láttál és új emberrel találkoztál. Az az élmény volt benned, hogy ott senki nem ismer, senki nem tudja ki vagy, bármikor leléphetsz és bármit csinálhatsz, senki nem fog rá emlékezni és millió lehetőséged van.
Nagyjából ezt a hozzáállást kellene itthon is tartani és kimozdulni, új emberekkel barátkozni. Anyukáddal elmenni nyilván nem gond, de ha ennyiből áll az életed, akkor nem csoda ha letört vagy. Építs új kapcsolatokat, baráti köröket, ismerkedj, próbálkozz új helyzetekben, helyeken, ne ítélkezz előre. Ha munkában vagy iskolában meg vagy rekedve, akkor tűzz ki új célokat. Ha utálod a melód, utálod amit csinálsz, kezdj el egy másik szakmát, legyen miért haladnod az életben.
Mivel a karantén ilyen súlyos hatással volt rád - ami normális és ezt pofázta minden értelmes egyén, hogy évekig fognak szenvedni az emberek miatta - ezért a szakembert nagyon erősen ajánlom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!