Aki introvertalt?

Az introverzió annyit jelent, hogy az illetőt lemeríti a nagy társaság, és az egyedüllét tölti fel. Ezek az emberek általában csendesek, visszahúzódóbbak, mert diszkomfortot okoz nekik a túl nagy figyelem.

Extravertált emberek azért tartják őket unalmasnak, mert magukból indulnak ki: az erősen extravertált ember akkor nem beszél, ha nincs mit mondania. Igazából még az sem biztos, hogy akkor nem beszél. :)

Csakhogy az introvertált emberek nagyon sok mindent csinálnak akkor, amikor egyedül vannak, és emiatt tele vannak ilyen "váo" jellegű titkokkal, amit nem fognak csak úgy elmesélni egy kocsmaasztal mellett. Őket fel kell fedezni.

#7, az extraverzió-introverzió nem vagy-vagy kapcsoló, hanem egy spektrum. A legtöbb ember valahol középen helyezkedik el, és találóbb úgy beszélni róluk, mint inkább introvertált, vagy inkább extravertált, és egyéni, hogy kinek miben jelentkezik az egyik, vagy másik oldalap.

Volt egy kollégám, aki bent az irodában tök közösségi ember volt, ugyanakkor állandóan kivonta magát minden csapatsörözésről. Egyszer nekiszegeztük a kérdést, hogy miért, mire közölte, hogy neki 8 órát emberek között lenni még éppen elviselhető. Kifogásnak gondoltam, és flegmán rávágtam, hogy akkor vegyél ki aznapra szabadnapot. Mire felcsillant a szeme, hogy ez mekkora ötlet. Onnantól minden sörözésre eljött, de fél nap szabival.

Másik kolléga konkrétan kettőt nem nagyon szól semmire, ha megkérdezed, mi újság vele, csak vállat von, ha tovább faggatod, elvörösödik és zavarba jön. Ugyanakkor minden közösségi eseményen ott van, minden szervezésben aktív, mindenkivel jóban van, van minden csapat hívja piálni, ilyen mindenkinek haverja típus. A legnagyobb covid járvány idején, amikor csak 9 ember volt az irodában, ő akkor is bejárt dolgozni.

Főnökasszonyom a legharsányabb nő, akit ismerek. Bármikor lehet tudni, ha bent van az irodában, mert a járását, nevetését egy emelettel lejjebb is hallod. Olyan, mint egy tank és egy hurrikán szerelemgyereke. A múltkor fejtette ki, mennyire elege van a mindenféle céges ebédekből, mert egyedül akar lenni. Csomószor megy egyedül nyaralni, ahol két hétig festeget.

Én imádok középpontban lenni, imádok emberekkel kapcsolódni. Ha túl sokáig vagyok egyedül, a személyiségem elkezd torzulni. Az egyik pozícióm, hogy belső tréner vagyok, és amikor tréninget tartok, napi 8 órát össze vagyok zárva 12 másik emberrel, és szinte végig központi szerepben vagyok, és baromira élvezem a figyelmet: sztorizok, provokálok, viccelődöm. Ez napokra feltölt energiával, ugyanakkor aznapra annyira leszív, hogy a tréning végén elfelejtek beszélni, és elmegyek egy órát biciklizni, hogy összeszedjem magam.