Mitől lehet az, hogy egy tanult, intelligens szülőpárnak a gyereke már gimnáziumban is kettesekkel bukdácsol?

Ebben a korban már a kortásak sokkal jobban befolyásolják, mint a szülők.

Lusta, nincs kedve tanulni stb.

Mondjuk ha külföldön akar dolgozni, akkor ahhoz előbb tanulnia kellene.

"De a gyerekek a szülőkből szoktak motivációt meríteni, nem?"

Életemben először hallom ezt a megközelítést. Szerintem a szülő maximum félelmet tud kelteni a gyerekben, ami motiválja a tanulásra. Az "azért tanulok hogy olyan okos legyek mint apu!" hozzáállás max óvodában jellemző. Ha a gyerek magától nem ismeri fel, hogy azért tanul hogy később ne a gyárban haldokoljon, akkor a szülő nem tud sokmindent tenni. Gimnáziumban is lehet rossz társaságba keveredni, ahol "gáz tanulni". Vagy az is lehet, hogy depressziós. Külső szemlélőként nehéz megítélni, mi az oka.