Elegem van az életből, mit tegyek?

Apám egészségi állapota egyre inkább romlik, mivel a családban ő az egyetlen kereső személy (anyám rokkantnyugdíjas) már lassan úgy érzem nekem kell gondolkodni azon, hogy a családomnak miből legyen pénze (amúgy eleve gyakran engemet kérdezget arról, hogy mit lehetne tenni az anyagi problémáink megoldása érdekében), közben, hogy őszinte legyek mélyen legbelül gyűlölöm apámat. Pár hónapja az egyetlen lány aki úgy érzem érdekelt, meghalt. Azelőtt meg a COVID szabotálta a terveimet és tönkretett mentálisan, úgy érzem hogy akkor csak egy barátom segítségével bírtam csak túl lenni az egészen. Most pedig ez a barátom pár napja durván összeveszett a barátnőjével, ami után öngyilkossági kísérlet miatt napokra berakták a pszichiátriára. Nemrég kiengedték, de most teljesen olyan mint egy zombi. Mivel a barátnőjéhez nem mehetett vissza magam mellé fogadtam vendégként, aztán most nem elég, hogy már eleve rosszul érzem magamat amiatt ahogy kinéz, még szóltak is nekem, hogyha nem csinálok vele valamit mindkettőnket kitesznek. Nem rég sikerült munkát találni, de ha nem lesz hova mennem, akkor lőttek az egésznek.

Úgy érzem egyre jobban b@szódik el minden körülöttem, már egyre kevésbé bírom elviselni az életet. Az életösztön elég nagy bennem, de mégis lehet már hamarosan csinálok magammal valamit. Az egész életem egy kib@szott szenvedés és csak egyre rosszabb minden. Őszintén szólva soha nem éreztem magamat igazán boldognak az életben, (talán csak egyszer egy rövid ideig) a remény tartotta bennem a lelket, hogy egyszer még jobb lesz, közben pedig ténylegesen egyre csak rosszabb minden.