Én is életképtelen, mamahoteles semmirekellő leszek?

Sziasztok!

22 éves férfi vagyok, jelenleg BP-en élek albérletben. Az exem a lakótársam, de ő hamarosan elköltözik én pedig decemberig maradok, mert addig tart a bérleti szerződés. Családom az agglomerációban lakik, oda tervezek menni utána, természetesen nem ingyen. 110-120 körül kibérlem szüleimtől a régi szobámat, a maradék fizetésem pedig félrerakom hogy visszatudjak jönni pestre albérletbe. Legalábbis ez volt eddig a terv, de egyre reménytelenebbnek érzem ezt a dolgot. Elszálltak az élelmiszer árak, a rezsi, albérlet árak, egy 20nm-es galériás lyuk is 180+rezsinél kezdődik, amit nem bír el a közepesen alacsony fizetésem, és mivel a fizetések nem fognak emelkedni, az albérletárak pedig mégtovább, így nem tudom mihez kezdjek majd. Tehát valószínűleg a szüleimnél maradok, ahonnan napi 2-2,5 órát kell utazzak a munkahelyemre odavissza. Saját lakás nem játszik, még hitellel sem. Önrészt nem tudok összeszedni hozzá, de még úgy is lehetetlen küldetés számomra egy 1,5 szobás panel 50 millióért. Szóval a szüleim nyakán maradok, és hiába fogok hazaadni lakbért, meg veszek majd magamnak mindent, úgy érzem csak egy teher leszek nekik, mint ami voltam akkor is ameddig ott laktam.