Hogyan kezelitek azt, ha valakihez normálisan szóltok, de ő bunkón, türelmetlenül, ingerülten felel?

Válaszoltam a kérdésedre, lsd. #1. Csak utána meghökkentem mikor megláttam hogy nem szoktad meghallgatni a problémáit, így nyilván érthető ha feszült.

(Ki az a "nektek" amúgy? Én meg még kik?)

#6

Aki nem ért egyet veled az kötekedés? Huhh, én is feszült lennék ha veled kellene laknom. XD

további szép napot :D

#13

Igen, szerencsés vagyok, meghallgatjuk egymást és elfogadjuk ha stresszes időszak van. :)

Hát én megpróbálom elengedni a fülem mellett, de nem mindig könnyű.

Pl legutóbb elsírtam magam, mert munkatársamat megkértem, hogy nézze meg, hogy jó az az anyag-máskor megszokta nézni-, hogy ne kelljen elszaladnom az új ember mellől, meg a gép is szarakodott.

Erre fogta az anyagot, amit letettem szépen elé, és elb@szta a másik tartóra úgy, hogy rendesen csörrent, hogy ő miatta nem fog elbaszódni semmi-az új ember egyedül elég sok anyagot nem jól csinált meg, és eleg volt ebből+ fáradt is volt-, aztán jött a kisfőnök, hogy mi van hátul, erre elkezdett hőbölögni a dobálós, hogy itt van ez a sok anyag, senki nem állt be szerelni, aztán nem lesz jó stb, stb. De konkrétan eltűnt szó nélkül. Nem mondta, hogy mosdóban van, vagy hol.

Én meg hát magamra vettem a dobálósnak a szövegét, nem szokott ő ilyen lenni. Aztán mondtam ki megyek mosdóba, mindjárt jövök, és hát elkezdtem pityeregni😅

Kisfőnök jött utánam, hogy mi a gond. Hát elég kellemetlenül éreztem magam, hogy sikerült ilyen "hülyeséget" felvennem.

Nem tudom, hogy én vagyok az egyedüli, de nagyon nehéz az ilyen emberekben újra megbíznom, akik csak úgy ok nélkül lökik a feszültségüket rám, ki tudja legközelebb mit csinlának.

Szóval az én megoldásom idegenekkel szemben az, hogy nem kerülök hozzájuk jó kapcsolatban, csak ismerősként kezelem őket, nem barátként, és igyekszem elengedni a fülem mellett, vagy ha olyan dologról höbölög, amivel nem értek egyet, akkor megmondom neki szépen, hogy hagyja abba.

A sírás szerencsémre nagyon ritka már,pár évvel korábban, középiskola elején sokszor magamra vettem.

Ha rokonról van szó, akkor megvárom még lenyugszik a másik fél (és én is), utána esetleg beszélünk róla.