Lehet párkapcsolat ellenszenvből?

Esetemben nem kifejezetten ellenszenv volt, de amikor megismertem, egyáltalán nem tetszett. Munkahelyen ismerkedtünk meg, ő jött később, hozták bemutatni. 20 éves fiatal csajként már nagyon vártam, hátha valami jó pasi jön. Amikor megláttam, konstatáltam, hogy hát legalább elég magas, de amúgy baromira nem az esetem, ebből sem lesz semmi. Ráadásul ő akkor éppen párkapcsolatban élt.

Ez 1987-ben volt. Egy éven belül összejöttünk, azóta is együtt vagyunk, született 3 gyerekünk.

Nálunk volt ilyen.

Anyunak volt egy legjobb barátnője, aki csak akkor jött el hozzánk, amikor biztosra tudta, hogy apu nincs itthon. Fordítva is így volt, amikor apu megtudta, hogy jön a barátnő, akkor elment itthonról. Ki nem állhatták egymást egyszerűen, módszeresen utálták egymást.

Anyukám aztán beteg lett, évekig küzdött a rákkal, kemó, rengeteget szenvedett szegény. Én egyetemista voltam, az öcsém gimis. Aztán anyu meghalt:((

A barátnője is, apám is végig mellette volt, de úgy, hogy soha nem együtt. A kórházba is akkor mentek, és a lakásunkba is akkor jöttek, amikor tudták, hogy a másik biztos, hogy nem lesz ott, mert dolgozik.

Szóval anyu halála utáni hónapokban a barátnője gyakran feljárkált hozzánk, bennünk (gyerekekben) tartotta a lelket, megfőzött itt egy gyorsabb kaját. Főleg öcsém volt nagyon kiborulva, neki főleg kellett az anyáskodás. De nekem is nagyon jólesett. Aztán apu egyszer előbb hazajött a munkából, mi eltűntünk a szobánkban, vártuk a "becsapódást", de semmi. Apunak is megterített anyu barátnője, apu kérte, hogy akkor maradjon már, egyen vele. Utána még igyanak meg egy kávét. Aztán egyre többször lett így, igényelték egymás társaságát, órákig beszélgettek egy kávé mellett.

Aztán egy év múlva összejöttek, én közben már elköltöztem, öcsém egyetemre ment, apu és anyám barátnője pedig együtt élnek. Aranyosak, működni látszik, jó hazamenni hozzájuk.

lehet, mert ugye elsőre itélet és birálat szintén gondolkozol, kialakitasz a másikról ezt meg azt, amit az elme legyárt.

Ez lehet forditva is, pl annyi minden szépet és jót gondolsz a másikról, felruházod olyasmivel amiről azt gondolod, hogy ő olyan, és mégsem, kiderül, hogy ezek csak fantázia képek a másikról, és a végén amikor már elviselni sem tudjátok egymást, azt mondjátok, hogy megváltozott, holott dehogy, csak a szemüveg amin keresztül néztétek a másikat tisztult ki, és ő pontosan olyan volt előtte is, csak a te szemüvegeden keresztül nézted másnak de senki sem változott rajtad kivül :-) ez benne az érdekes :-) nem a másik változik, hanem te magad...

elmejáték