Normális az, hogy a szülő kutat a kamasz lánya holmijai között?

Nem, nem csinálhatnak velem azt, amit akarnak. Egy ember se csinálhat a másikkal azt, amit csak akar.

De, van telefonom, és ruháim. Én vettem, nem ők. A szoba pedig egy olyan hely egy kamasz számára, ahol biztonságban lehet, viszont ha a szülő engedély nélkül petrappol és szét szórja a cuccait mert olyan a van, sérül a magán szvérája.

Röviden, van beleszólásom abba, hogy mit tesznek velem.

Nincsen joga át nézni a cuccaimat főleg úgy, hogy nem is szólt előtte. Én nem vagyok tulajdona senkinek sem. Még mindig, az, hogy jogosan nem tetszik az, hogy kérdezés nélkül behatol a magánszvérámba, nem hiszti.

Amit én vettem magamnak, a saját, munkával megkeresett pénzemből (nehogy azt hidd, hogy zsebpénzből gyűjtöttem össze) nem vehetik el. Jogilag max, de egy normális ember nem fogja ezt tenni csak azért, mert úgy akarja. Amíg fiatalkorú vagyok....nem kell mindent eltűrnöm. Nevelő intézetbe a viselkedési problémákkal rendelkező egyének kerülnek, te szerintem az árvaházra gondoltál. Képzeld, voltam ott, mivel nevelőszülőm van... Érted. Ott engem már majdnem megöltek (mindenféle túlzás nélkül) szóval van fogalmam arról, hogy milyen. Neked van tapasztalatod az árvaházzal kapcsolatban? Nem hiszem...akkor meg ne mondogass hülyeségeket.

Nem kell alkalmazkodni hozzám, csak igazán be lehetne tartani a "játékszabályokat". Ha én meg teszek valamit a másikért, nem kell, hogy vissza kapjam, de legalább ne kutakodjon a hátam mögött....Én sem lépek be engedély nélkül a nevelőanyám szobájába, az engedélye nélkül még kb az ajtajához sem érek.

Semmi káros szenvedélyre utaló holmim nincs. Nem drogozom, nem iszom, nem cigizek, nem élek nemi életet. Úgy gondolom, hogy egy ennyi idős kamasznál csak ezekben az esetekben elfogadható az, hogy ha a szülő szét dobálja kb az összes holmiját. Helyette viszont van naplóm, aminek a tartalmát pl pont nem osztanám meg vele. Vannak ilyen olyan alkalmakra ajándék tervek, többek között neki is, érthető okokból azt sem szeretném, hogy lássa....

A kutyás példát szimplán egy értelmezhetetlen, ide nem illő baromság.

17 éves vagyok, és nem vagyok kis taknyos. Nem oktatok ki senkit, csak mint ahogy azt már többször is említettem, szeretnék mondjuk egy kis magánszvérát, ami azért nem olyan nagy kérés. Van élet tapasztalatom, nem is kevés. Nem egy olyan rossz dolgot éltem már át, amit nevelőanyám nem.

Vegyünk csak pár példát. Én voltam már árvaházban, volt már agyrázkódásom, volt 5 műtétem, kicsiként egy pillanaton múlott, hogy nem haltam meg, engem már zaklatta szexuálisan, nekem mérgező szülőm van, amikor beteg vagyok, nem kapok segítséget tőle. Nem csak most, régebben sem... És holnap reggelig lehetne folytatni, hogy én miket éltem már át. Ezeket ő sosem fogja. Szal jah...nekem a 4 versszaknál kicsit több problémám is volt.

De természetesen ezt te, mint egy biztosan nagyon érett gondolkodású, igen okos, kedves, tündéri szülő ( remélem kivehető a szarkazmus) jobban tudja....

39 a hiszti az nem ez. A hisztinek nincsen komoly alapja, vegyünk pl egy hisztiző kisfiút, aki nem kapott meg egy 6000 forintos műanyag dínót.

Amit én szeretnék, az lényegében alap jognak kéne lennie. Ha én nem turkálok mondjuk a táskájában, nem veszek el tőle semmit kérdezés nélkül, hozzá se nyúlok a ciccaihoz anélkül, hogy ő tudna róla, akkor ugyanez legyen már Vica-verza.