Normális az, hogy a szülő kutat a kamasz lánya holmijai között?

Nem normális.

Pl. azt lehet, hogy apukáddal egyeztetve őhozzá költözöl. Anyukád meg kotorászhat a saját holmijai között, mert a tieid nem lesznek ott.

Nem írtad le a körülményeket. Az életformátok, attitűdjeitek ismerete nélkül nem lehet erre érdemben válaszolni.

Ha pl. olyan tárgyat keresett, ami az övé, vagy közösen használatos, és te rendszeresen nem teszed vissza a helyére, akkor elképzelhető, hogy felkutatja a szobádat, mert szüksége van rá. De ez csak egy fiktív élethelyzet.

4-esnek!

2-esnek igaza van. A10 éves fiam táskáját ellenőrzöm, bekészített-e mindent. A szekrényét rendben tartom és őt is arra ösztönzöm. Még csak az kéne, hogy nem tudom, hogy mivel játszik, mit csinál, hol járkál az interneten, stb.

Ellenőrzöm, odafigyelek, tanítom. Odafigyelek, hogy kikkel beszélget, kikkel csetelget, levelezik, mikor és mennyit.

Nem érdekelnek a süket dumák a gyerek “személyiségi jogairól”.

Ugyanis a gyerek alapvető személyiségi joga, hogy a szülője mindent tudjon, képben legyen, megelőzze a bajt, irányítsa, a jó felé terelgesse, hogy mércét állítson fel, kereteket szabjon.

Nem hagyom prédára a gyerekemet.

Nem egy példát ismerek, hogy a túl liberális mamát a huszonéves, boldogtalan fia, lánya kérte számon, hogy miért engedtél meg mindent? Miért nem figyeltél rám, miért nem mutattad meg, kivel barátkozzam és kivel ne?

Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy a kérdező hány éves, miért turkált a mama a szobájában, s milyen a bizalmi kapcsolatuk.

Ha 17 éves vagy, akkor ez így elég durva. Miért nem beszéled meg vele, hogy mit keresett, miért dobálta szét a holmidat?

Szóval nem kerek a történet. Valami oka csak volt.