Igaz lehet az, hogy mi, magyarok a törökökkel és japánokkal/koreaiakkal állunk szoros eredet-kapcsolatban?

A mongoloidnak mi köze a törökhöz? A magyar európai nép. Az osztrákok és a szlovákok a legközelebbi rokonaink.

Az őseinkről viszont sose fog kiderülni bármennyire szajkózza az agitprop gépezet. A jelenlegi kormány alapvető érdeke, hogy a népet az EU ellen csibészeltesse, mert a túl nagy függést valahogyan ellensúlyozni akarja.

Sose fog kiderülni, hogy az őseink kik voltak. Nem volt írásbeliség, bármennyire is állítja a kurzus. Néhány mondattöredék maradt fenn, ami nagyon kevés.

A sírok többnyire orosz területen vannak és ott is nehéz eldönteni, hogy a sírban ki fekszik. Gyakorlatilag lehetetlen belőni, hogy merre és hol vándoroltak az őseink és ha ez megtörténhetne, akkor sem lehet normális genetikai vizsgálatokat csinálni annyira kevés a jó állapotú lelet.

Olyan népekkel is vannak közös szavaink,hogy el se hinnéd!

Nagyon messze élő népekről van itt szó.

A magyar nép ázsia területéről jött, de rossz helyen kérdezel.

Sokan nem fognak választ adni a kérdésekdre. :)

A Vatikánban vannak iratok és feljegyzések a magyarokról, nem véletlen titkosított az összes. Egyszer kiderül az igazság. :)

Ha szeretnél egy jó filmet látni, nemrég kaptam meg egy eredettörténet filmet (Lazák forgatás, magyarul) , szívesen elküldöm neked ha tényleg érdekel. 2 órás, sajnos nekem még nem volt lehetőségem megnézni. :)

Nagyon szeretem ezt a témát, rengeteget kutatok ezzel kapcsolatban, igy leírom az én meglátásomat, ami tapasztalatok és tanulmányok útján született.

Az ókori perzsa, görög, majd később arab, bizánci, orosz stb forrásokat és krónikákat figyelembe véve azt merem kijelenteni, hogy a protomagyarok (ősmagyarok) etnogenezise valahol az ókori Baktria (mai Afganisztán) területén lehetett a Krisztus előtti VIII. század környékén. Ez volt tehát a magyarság törzse, az "original", meghazudtolhatatlan magyar nép, amely valószínűsíthetően az eurázsiai sztyeppét uraló szakákkal (szkítákkal), és azok rokonaival (masszagéták, alánok) mutatott rokonságot. Közben valószínűleg megjelent még az ókorban egy pártus hatás, mely talán főleg a nehézlovasságban mutatkozott meg, de a szkíta gyökerek megmaradtak.

Krisztus után 300 körül az ázsiai hunok nyugat felé vándoroltak, majd 376 körül elérték a Volgát. A hun hódítás szerintem Baktriát sem kímélte, így a magyar nép beolvadt a hunok közé, így jutottak el aztán Európába, ahol Atilla (nem Attila) halála után az európai hunok egy része visszatért Eurázsiába, ahol aztán eltűntek a történelem viharában, mint önálló nép. A 600-as évek környékén a már hunba beolvadt, de továbbra is önálló magyar nép újra nyugat felé vándorolt, ez volt a Volga-Káma folyamterületének környéke, a mai Baskíria, a jól ismert Magna Hungaria. Innen egy részük a Kaukázusban telepedett le, amely szállásterület a Kunmagyaria nevet viseli. Innen 750 körül egy nyugati emigráció történt a Fekete-tenger észak-keleti pártjához, ahol Levédiában először születtek írott források a magyarokról, név szerint Ügyekről. Később a magyar törzs a Volga (Etil, Itil vagy Etel) torkolatvidékére, Etelközbe vándoroltak. Ez a dél-uráli régió, és itt tegyünk egy kisebb pihenőt.

Az MTA évtizedeken keresztül azt súlykolta a nemzettudatba, hogy a magyar nép egy finnugor nép, mely állítást azzal támasztja alá, hogy a legközelebbi nyelvrokonaink a manysik, rengeteg közöl szóval és nyelvtani hasonlósággal. Ez igaz. Azonban egy korabeli monda, krónika nem szól például tajgáról, rénszarvas kultuszról, erdőlakókról, tehát ami a finnugor népeket jellemzi. Annál is inkább megtalálhatóak a sztyeppei nomád népekre jellemző kormányzás (vérszerződés), harcmodor és állattartás. Létezik egy, ha jól tudom, Székesfehérvár török ostroma idején, tehát 1567 körül íródott mű, mely a Tárih-i Üngürüsz nevét viseli. Ezt a szultán, vélhetően magyar származású tolmácsa, Terdzsuman Mahmud vetette papírra, alapul véve egy "Magyar ősgesztaként" emlegetett könyvet, melyet a fehérvári könyvtár lángnyelveiből mentett ki, és fordította le törökre. Ebben az ősgesztában többek között szó esik Nagy Sándor keleti hadjáratairól, valamint egy bizonyos csodaállat mondáról, mely során egy Nimród nevű király Mezopotámia területén "elvonult imádkozni, majd évekkel később úgy érezte, ki kell onnan törnie", és két fiát, Hunort és Magort egy varázslatos állat vezette nyugat felé egy leírhatatlanul szép tájra. Bizony, ez a csodaszarvas monda, azonban a mű egyáltalán nem említ szarvast, csupán egy vadat, melynek feje fölött a Nap ragyog, és gyorsabb a lónál.

Visszatérve a finnugor marhaságra, úgy vélem, a magyar nem az uráli népek ága, éppen fordítva. Az uráli nyelvek egy magyar gyökerű nyelvcsalád szerteágazó változatai, és ezt azzal bizonyíthatom, hogy a magyar törzsek Etelköz ideje alatt és után soha nem jártak attól északra. Úgy vélem, a rokonság oka a Magna Hungaria idején beolvadt uráli népek történetében keresendő, VAGY még az Etelközben eltöltött évek idején a velünk élő uráli népek észak felé vándoroltak. Életmódjukat elnézve ez teljesen érthető, hiszen az akkori Etelközzel ellentétben a Volga és a Káma vidéke bővelkedik halban és erdőben, ez utóbbi pedig a lovas nép nemzethalála. Tehát az én véleményem szerint a ma finnugor nyelvcsaládnak csúfolt nyelvcsalád nem finnugor, hanem ugor, melyben az ugor szó egészen nyugodtan takarhatja az ősmagyart.

Tovább lapozva a történelemben 895-ben megkezdődött a Kárpát-medence (újbóli) meghódítása, melyet az ott élő avar népek békésen fogadtak.

Nem véletlenül hívták a bizánciak türköknek, a nyugatiak pedig hungarorumnak a magyar népet. Azt hitték, hogy a hunok tértek vissza. Történelem további részét ismered.

Kérdésedre a válasz:

Az én saját véleményem szerint az eredeti, original magyar nép egy Afganisztán területén megszületett, szkíta és pártus jegyeket magában hordozó nép volt, melynek (tehát nem nekünk, mai magyaroknak, hanem a Krisztus előtti VIII. századbeli, közép-ázsiai magyaroknak) a legközelebbi, genetikai rokonai az oszétek és a baskírok.

De ez pusztán az én meglátásom. Jöhetnek a negatívok.

Remélem, tudtam segíteni.