Hány nappal előre tervezel? És a múltat hány nap után zárod le végérvényesen?

Nem értem a kérdést. O.o

Vannak olyan dolgok, amiket pár napra előre tervezek. Ilyen mondjuk a "mi legyen a kaja?". De nyilván vannak hosszú távú terveim, mint saját lakás, férjhez menni, kutyát tartani stb. Ezeket kb 10 év múlva szerintem el is érem vagy jó úton leszek ahhoz, hogy elérjem.

A múlt szintén ez. Az, hogy tegnap gyrost ettem az múlt. Az, hogy 5 hete megszereztem a jogsim az is múlt, mégis kihatással van a jelenemre. Hiszen vezethetek a múltban megszerzett papírommal.

Ha nyelvtanilag nézzük, akkor a magyarban 3 ige idő van. Múlt, jelen, jövő. Ennyi. Nincs átmenet.

Ha a német nyelvtant veszem alapul, akkor ott van egy olyan múlt idő, amit akkor használnak, ha még kihatással van a jelenre. "Tegnap ettem egy gyrost, ezért ma fáj a hasam."

Ragozás múlt időben

A németben a Perfekt, vagyis a befejezett múlt időt kell majd a leggyakrabban használnod. Azért hívják így, mert egy már befejezett cselekvésre utal, aminek ugyanakkor hatása van a jelenre is (nem aludtam jól – vagyis fáradt vagyok).

[link]

Tervezni? Mit?

0-10 év, attól függ miről van szó

Lezárni? Szintén mit?

kb. soha

Napi teendőket előre pár nappal. Ilyenek hogy pl boltba kell menni, vizsgázni kell, elmegyek edzeni stb.

Közepes tervek előre 1-2 hónappal pl nyári utazások

Hosszútávú tényleges tervek 3 év. Pl elvégzem az egyetemet, ilyen mesterre megyek.

Hosszútávú álmok, pl lesz két gyerekem, férjem stb. ezek nem számítanak tervnek.

Múltat amint tényleg múlt lezárom, de általában nem felejtem el. Jó dolog visszaemlékezni.

Az alap dolgokat 1-2 nappal előre tervezem meg - mikor mit takarítok, bevásárlás, mit főzzek, stb, ezek nem igényelnek nagyobb rákészülést, inkább csak eldöntöm, hogy akkor holnap kipucolom a fürdőszobát, és reggel eleve azzal a gondolattal a fejemben ébredek.

Vannak dolgok, amik közép-hosszú távon tervezendők,

#5 +, bocsi, hamarabb elküldte.

Szóval vannak dolgok, amik közép-hosszú távon tervezendők, mint egy nyaralás, a gyerekek intézménybe íratása, ilyesmi, és van, ami hosszabb távú tervezést igényel és kicsit komplexebb, több tényezős is, mint pl a hol fogunk lakni, mit fogunk dolgozni, stb. Mindent saját magának megfelelően tervezek. Sajnos nem tudom azt csinálni, hogy gondolok egyet, és holnap veszek egy házat a város másik felében, de ha az anyagi keretem meg is lenne rá, akkor is jobban át kell ezeket gondolni, így azért nem lehet egy pár napos/hetes impulzív időszak alapján meghozni a döntést.

Soha életemben nem terveztem. Ha próbáltam, akkor sem jött össze.

A múltat azonnal lezárom. Minek rágodjak bármin is? Ami elmúlt az elmúlt, minek siratni?

Attól függ mit. Azt, hogy mikor megyek bevásárolni, mikor takarítok, mikor megyek el postára azt igyekszem az adott hétre vonatkozóan összeszedni, bár óhatatlan, hogy ad-hoc dolgok felmerülnek így is.

Akkor vannak fixebb dolgok, hogy mittudomén, keddenként jógázni járok, csütörtökönként nyelvórára stb., ezek hónapokra előre le vannak fixálva.

Munkában nyilván adottprojekttől függ, hogy mit hogy tervezek, de mondjuk ott most év végéig kb. látom, hogy kell alakítanom a dolgokat és min kell dolgoznom a napi teendőkön felül.

Aztán ilyen óriási hosszú távú terveim nem nagyon vannak, mármint olyan igen, hogy mittudomén szeretnék külföldön élni, de az, hogy 1 év múlva vagy 5 év múlva, azt elég rugalmasan kezelem, úgy vagyok vele, hogy okos és értelmes vagyok, fel tudok ismerni egy ilyen lehetőséget, ha szembejön velem és majd akkor megragadom és majd akkor aggódok rajta, hogy hogy legye és hogy csináljam. A munkával is így vagyok, hogy egyelőre pl. nem érzem szükségét a váltásnak, de majd ha úgy érzem, ideje menni, majd akkor beütemezem a munkakeresést meg az ezzel járó dolgokat.

Legutóbb, mikor eltökéltem, hogy munkát szeretnék váltani, akkor olyan 7-8 hónapot adtam magamnak, sikerült is tartanom.

A múlton nem nagyon szoktam rágódni. Mármint vannak gyengébb pillanataim, amikor elmerengek bizonyos dolgokon, de úgy összességében kifejezetten bánkódni nem szoktam, mert sok értelmét nem látom. Kihámozom az adott dologból, hogy mi az, amit ebből tanulhatok, mi az, amiért mégiscsak hálás lehetek és próbálom ezt szem előtt tartani.

Egy nappal előre tervezek de az attól függ miről van szó.

A múlt elengedése: a negatív érzéseket, gondolatokat sajnos nem igazán tudom elengedni.