Önző vagyok, ha 22 évesen (még) nem akarok gyereket?

Egy gyerek nagy felelősség. Fontos, hogy stabil legyen a kapcsolatotok, legyen kialakult exisztenciád, amivel el tudod tartani a családot. Nahéz nőként egyedül gyereket nevelni.

Viszont egy gyerek nagyon aranyos, ha pozitívan állsz hozzá, nagyon szép látni, ahogy fejlődik, és szeret titeket, szóval ne állj a gyerek kérdéshez ennyire negatívan.

Nem vagy önző. Akinek van / szeretne gyereket a közeljövőben nem azért szeretné - jó esetben-, hogy milyen ő milyen önzetlen, hanem, egy felelősségteljes döntés. Megfelelő körülmények között feltudja nevelni a gyereket, meg persze szeretne is. Attól hogy valamit nem szeretnél és nem csak a gyerekvállalásra értendő nem leszel önző.

Sőt jelenlegi helyzetetben pont, hogy jó, hogy nem akarsz gyereket, ha nem érzed magadat érettnek hozzá.

Ezt mindenki maga dönti el és akárhogy is dönt egyik nem rosszabb a másinál.

Lehet a barátnőd sem szeretett volna (még) gyereket 22 éves korában, írtad, hogy ő már 25.

Illetve nem kell magadat senkihez sem hasonlítani.

Valószínűleg soha nem akarsz gyereket akkor.

Én is így gondolkodtam 22 évesen, hogy pár év múlva másképp gondolkodom.

Most meg már iszonyat rég volt, és nem változtam.

A koromat inkább nem árulom el.

Nem vagy az. De ha az lennél, akkor mi lenne? Ha nem érzed azt, hogy akarsz gyereket, akkor ne vállalj be egyet csak a társadalmi nyomás miatt. Akkor inkább legyél "önző".

Viszont, ha tartósan azt érzed, hogy te nem akarsz gyereket, míg a barátnőd igen, akkor érdemes átgondolni a kapcsolatotokat, mert akárhogy döntötök a végén gyerekügyben, valaki boldogtalan lesz. Fontos, hogy erről őszintén kommunikáljatok.

Hát figyelj, ha lenne párom és akarna gyereket lenne, ha nem akarna meg nem lenne.

Bár ha besikerülne inkább tartsuk meg, tudom hogy nem népszerű, de nem vagyok az abortusz híve.

Dehogy vagy önző.

Annyi, hogy a párodnak ne vetíts, légy vele őszinte hogy nem szeretnél, legalábbis még.

De amúgy nem leszel önző akkor se, ha 150 évesen se akarsz majd.