Az emberek mért ilyenek, ha jelentkeznek egy apróhirdetésre?

Van itthon pár felesleges dolgom. Főleg használati tárgyak, amiket nem használok. Így az utóbbi időben meghirdettem őket neten.

Megnéztem a hasonló eszközöket mennyiért adják és szándékosan a kínálat aljába áraztam be az én cuccaimat. Nem azért mert bármi gond lenne velük, hanem eladni akarom őket, nem hónapokig hirdeti. Tisztában vagyok vele, hogy nem ebből fogok meggazdagodni. De kidobni sajnálom ezeket az egyébként használható dolgokat. Így örülök ha valaki hasznukat veszi, nekem csak lom lenne és legalább egy kis zsebpénz visszajön belőlük. Általában a személyes átvételt preferálom, pár ezer forintos apróságokról van szó, feleslegesnek tartom a drága futárt kifizetni rájuk.

Van is érdeklődés. De sorozatosan az történik, hogy megkérdezik üzenetben vagy van aki fel is hív, hogy hol mikor lehetne átvenni. Leírom, elmondom. Időben rugalmas vagyok, gyakorlatilag munkaidőn kívül bármikor megoldható. A cím is elég frekventált helyen van, a városrész központjához közel, autóval, tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető. Tehát nem arról van szó, hogy a világ végére kell valami szőlőhegyre kizarándokolni.

Na ezután vagy rögtön se kép se hang. Talán még ez a jobbik eset. Vagy megbeszélünk egy időpontot. Én rohanok haza a munkából, előkészítem az eladó cuccot, itthon dekkolok, még boltba se tudok elugrani. De az illetők sorozatosan "elfelejtenek" eljönni.

Oké, van ilyen. De az túl nagy elvárás lenne, hogy legalább neten keresztül ráírjanak az eladóra, hogy bocs, de meggondoltam magam, közbejött valami, nem megyek, stb, hogy nem várjon feleslegesen? Tulajdonképpen meg sem kellene indokolni, mert nem érdekel. De az én időm sincs ingyen.

Nektek mi a tapasztalatotok ezzel? Tényleg nekem vannak túl nagy elvárásaim? Fordított esetben nekem meg sem fordulna a fejemben, hogy valakivel megbeszélek egy időpontot és úgy nem megyek el, hogy nem is szólok neki. Mostanában ez az új divat? Sajnos nem egy-két ilyen esetet tapasztalok.