Ha valaki sorozatosan hoz rossz döntéseket az életében és a szakadék felé tart, mit tennél?

Népnevelni nem lehet.

Semmi közöm mások életéhez.Mindenki úgy szarja el ahogy akarja.

Csak engem hagyjon békén.

"De az ilyen embernek a készülékében van hiba. Az az ember, aki hibát hibára halmoz, az mentálisan sérült, gyári hibás, nyomorék?"

Minden ember "készülékében" van valamennyi hiba. Van, akinél több, van akinél kevesebb, mindenkinél más mértékű és jellegű. Senki sem tökéletes, csak vannak, akiknél kevésbé látszanak a gondok - akár csak kívülről, de akár még belülről is. Attól, hogy valaki nem érzékeli, hogy gond van, a környezete még láthatja, sőt akár mondogathatják is neki, csak ő nem fogadja el nekik. Kimondottan sokan vannak, aki úgy gondolja, hogy mindenki más rossz irányba megy az autópályán, csak ő halad jó irányba.

Aki felismeri, hogy gondja van, az már megtett egy fontos lépést. Komoly előnyben van azokkal szemben, akik nem is sejtik, sőt akkor sem vesznek róla tudomást, amikor mások mondják nekik.

Persze, ha tudod, hogy valami gond van, az elbizonytalaníthat sok mindenben. Míg aki tudomást sem vesz a hiányosságokról, az marha magabiztosan vehet egy csomó akadályt, még ha nem is feltétlenül a jó irányba, vagy a megfelelő módszerekkel.

Érdemes mindenben az egészséges egyensúlyra és az arany középútra törekedni. Sem a túlzott bizonytalanság, kétkedés, bátortalanság, sem a túlzott magabiztosság, elbizakodottság, fafejűség nem egészséges.

Állítólag Einstein mondta, hogy "Aki mindig mindent ugyanúgy próbál és mégis más eredményre számít, az bolond." Itt nem a bolondon van a hangsúly, hanem azon, hogy ha valamit egy féle módon próbáltál és így nem jártál eredménnyel, akkor érdemes máshogyan is megpróbálni, hátha máshogy inkább jársz sikerrel. Viszont erről sokszor megfeledkezik az ember, mert annyira csak abban tud gondolkodni, hogy így kell csinálni. Ha sorozatosan problémákba futsz a döntéseid miatt, akkor a sorozatot meg kell törni, a döntéseidet felül kell vizsgálnod.

Ha érzed, hogy problémáid vannak, akkor mindenképp érdemes pszichológushoz fordulni, hogy segítsen felmérni és megoldást találni rá. Sok esetben elég lehet, hogy egy kellően képzett szakemberrel átbeszéled a dolgokat és segít helyére tenni a dolgokat, bekalibrálni a készülékedet.

Olvass utána a kognitív torzítások fogalmának és típusainak! Ezek elég gyakran hajlamosak megzavarni az ember helyzetértékelését. Emiatt sokszor, sokan hoznak hibás döntéseket, sőt aztán azokat is hajlamosak lehetnek tévesen értelmezni és újabb tévedésekkel tetézni. De ez nem feltétlenül menthetetlen probléma. Szakértővel helyrehozható lehet.

Az ember személyiség fejlődése nagyon összetett folyamat. Az sem mindegy, hogy az ember milyen viselkedési sémákat, megküzdési stratégiákat, probléma kezelési módszereket sajátított el. Egy csomó mindent gondolkodás nélkül, megszokásból csinálunk, mert így szoktuk meg, mert ezt láttuk a környezetünkben, azt mondták, így kell csinálni - de attól, hogy ezt sajátítottuk el, még nem biztos, hogy mindig helyesen tesszük.

Ha elkezdjük tudatosan átgondolni a döntéseink, cselekedeteink, viselkedésünk okait, mit miért teszünk, tudatosabban átgondoljuk, hogyan hozhatnánk jobb döntéseket, akkor ezek a tévesen berögzült szokásaink, megfontolatlan döntéseink idővel felülírhatók.

Akár egyedül is fejlődhetsz a döntéseidben, ha egy kicsit tudatosabban átgondolod, mit miért tettél, minek mi lett az eredménye, stb. Ha még pszichológiai szakirodalmat, önsegítő könyveket is tanulmányozol, azok is sokat segíthetnek. De igazán komoly eredményt egy hozzáértő szakemberrel tudsz elérni, aki kimondottan a te helyzeteddel, problémáiddal, kérdéseiddel foglalkozik, nem csak általánosságban, vaktában ad tanácsokat, mint egy könyv. A szakemberrel folytatott személyes, közvetlen munka legfőbb haszna, hogy személyre szabott, azonnali visszajelzéseket kaphatsz tőle. Külső szemlélőként és képzett szakemberként valószínűleg helyesebben lát téged, mint te saját magad. (Tudod, nem véletlenül mondják, hogy "Nem látni a fától az erdőt." Ha benne vagy egy helyzetben, akkor a helyzet és a benne érintettséged képes eltakarni előled a kiutat, viszont egy külső szemlélő sok esetben jobban látja, hogy hol is vagy és merre kell haladnod, hogy oda juss, ahova szeretnél. Az sem véletlen, hogy a legtöbb esetben egy külső nézőpontból (felülről) készült térképpel próbálunk tájékozódni, amikor egy erdőben, vagy városban vagyunk, mert a házaktól nem látjuk az utakat, de a térképen jól látszik, hogy merre kell mennünk.) És ha a szakember menet közben úgy látja, hogy nem a megfelelő irányba halad a változásod, akkor próbálhatja ellensúlyozni, korrigálni is azt. Erre te magadtól nem biztos, hogy képes lennél. Ha egyedül próbálod megoldani a helyzetet, akkor rendkívül sok múlik azon, hogy mennyire vagy képes helyesen értékelni a helyzeted, változásaidat, megtalálni a megfelelő módszereket, stb. A külső nézőpont sokszor nagyon sokat segít. Sok esetben egy bölcs, tapasztalt, érzékeny jó barát, vagy rokon segítsége is elég lehet. De azért ha valaki kimondottan ilyen helyzetekre lett kiképezve, az általában hatásosabb tud lenni. Ezért érdemesebb pszichológushoz fordulni egyszerű ismerős és barátok helyett.

"Ha valaki sorozatosan hoz rossz döntéseket az életében és a szakadék felé tart, mit tennél?"

Hogy mit tennék, az változó. Leginkább attól függ, hogy mennyire lehet beszélni, dolgozni az illetővel. Ha valaki nyitott a javaslatokra, keresi és tesz is a megoldásokért, elfogadja a segítséget, megfogadja a tanácsokat, annak érdemes segíteni. Aki viszont a tanácsokat, javaslatokat elengedi a füle mellett, nem hajlandó változtatni, nem tesz érdemi lépéseket, annak nem fog változni a helyzete. Aki csak panaszkodik és sajnáltatja magát, az valójában nem dolgozik a megoldáson. Az csak panaszkodni akar és sajnálatra vágyik. És belenyugszik, ha megkapja, hogy panaszkodhat és megkapja a sajnálatot, aztán pedig nem változtat. Az ilyen embert meg lehet próbálni jobb belátásra bírni, de a segítség legfőbb szabálya, hogy a másiknak is akarnia kell. Aki nem akarja eléggé a fejlődést, hogy tegyen is érte, aki nem hagyja, annak nem lehet segíteni.

Ahogy a vicc tartja:

-Hány pszichológus kell egy villanykörte kicseréléséhez?

-Csak egy, de a körtének is akarnia kell...