Hogyan kezdhetnék új életet?

Úgy érzem, az életem kicsit megfeneklett. Depresszióval küzdök már jó ideje, szedem a gyógyszereimet, járok terápiára, de valahogy még mindig nagyon üres az életem. Vannak nagyon mély napok, amikor előjönnek a szuicid gondolatok, de talán ha nem lennék egyedül egész nap, akkor jobban lennék. Igen ám, de nagyon nincs hova mennem. A mentális állapotom miatt két képzést is félbe kellett hagynom, ezeket ősszel tudom folytatni. Munkát keresek, de nem találtam eddig, de igazából nem vagyok rászorulva, mert a szüleim támogatnak anyagilag még, úgyhogy nem lenne kötelező dolgoznom, főleg amíg nem szedtem össze magam teljesen. Igazából tényleg nem járok nagyon sehova, egyedül élek, programokat csak a családommal és a barátommal csinálok (akin nem lóghatok nyilván folyamatosan, mert ellentétben velem, neki van élete). A nap nagy részében teljesen motiválatlan vagyok, csak fetrengek, alszom, vagy sorozatot nézek. De borzasztóan szeretném összeszedni végre magam. Vannak tényleg csodálatos barátaim, de mindenkinek zajlik az élete, nem igazán érnek rá találkozni. Önkénteskedni járok egyedül,azt is pár hetente csak. Próbálok a gyógyulásra koncentrálni, de közben meg folyamatosan lelkiismeretfurdalásom van,ha mást csinálok, hogy nem tanulok, de tanulni meg nem vagyok képes :D ez egy végtelen ördögi kör sajnos. Közben meg rettegek a teljesítmény-alapú megmérettetésektől, a mostani levelezős képzés gyakorlati részétől parázok, nem tudom rávenni magam, hogy megcsináljam, és ezért lassan teljesen ki is csúszom a határidőből, úgyhogy valószínűleg halasztanom kell az egészet....

Valahogy úgy érzem, hogy csak lebegek, és nem haladok semerre. El kellene járnom új helyekre. Valami ötletetek van esetleg? Vagy lehet, hogy a gyógyszer nem elég hatásos?

Vagy tényleg, hogy lehetne ebből kijönni, és új életet kezdeni? Már 3 éve vagyok ebben nagyjából. Hogy szedjem össze magam?