Miért nem tudom elfogadni az emberek rossz tulajdonságát és mit tehetnék ellene?

Ez barátságban és kapcsolatban is igaz. Vagy legalább is úgy érzem, ez van.

Barátnál ez úgy szokott alakulni, hogy vagy le is zárom, vagy ha a barát tovább keresi a társaságomat, akkor időnként találkozunk vagy beszélgetünk, de igazából nincs sok kedvem hozzá, inkább udvarias próbálok lenni.

Párkapcsolatban vita tárgya, szerencsére a párom nem olyan mint én, elfogadja ezt a rossz tulajdonságomat.

Mert ezt ugye nevezhetjük annak. És ez a bajom, hogy én erre miért nem vagyok képes? Tudom az eszemmel, hogy ennek nem így kellene lennie, hiszen látok más kapcsolatokat /barátságokat, vagy éppen mesélik ismerősök, hogy ilyen meg ilyen pl. a párjuk, de így szeretik. Ilyenkor azt érzem, én nem vagyok eléggé elfogadó.

Barátok is biztosan tudják egymás rossz tulajdonságát mégis barátok maradnak. Nekem viszont nem fér bele pl. hogy egy barátnőm a legjobb barátnőjét, vagy annak házasságát nekem kibeszélje, úgy, hogy én annyira nem is ismerem. Ez nem fair szerintem, de ez lenne az elfogadás?

Nem tudom sajnos eldönteni, nagyon rosszul értek gyakorlatban a mindenféle társas kapcsolatokhoz, légyszi segítsetek. Köszönöm.