A visszautasítás miért nem egyenlő a személyed elpusztításával?

mert az morbid lenne. nem is értem a kérdést pontosan.

hagyhatja figyelmen kívül egymást két ember, amelyikből az egyik visszautasította a másikat pl egy randimeghíváskor, élhetnének úgy, mintha a másik nem létezne; mintha a másik meg lenne semmisülve, vagy sose lett volna - tehát nem lenne, de elpusztítani, kinyírni azé durva lenne. Nem szabad ilyeneket csinálni.

Ja várjál, újraolvastam a kérdésed; kezdem már kapisgálni.

Tehát pl X ember visszautasítja Y embert, és hogy Y embernek ettől megsemmisül a személyisége, mert annyira belesüpped a bánatba, hogy elveszíti önmagát ? És hogy már nem érdeklik a hobbijai, és elmegy az életkedve, és magába összezuhan ? Erre gondolsz ? Hát, igen, mindenkinek más, ami idő alatt össze tudja szedni magát egy ilyen után, de lehet, hogy valaki könnyen túlteszi magát , túl tud lépni rajta. Amúgy az ember vissza tudja magát építeni egy csalódás, vagy ilyesmi után, tehát mindenkinek más idő kell ehhez.

De leírom még 1x:

Visszautasítás = nem kapod meg azt ami nem is volt a tiéd.

Tehát semmi nem változik.