Mi volt a legrosszabb tapasztalatod/történésed valamint a legjobb élményed a 2 éves Covid járvány alatt?

3-400-at szoktam otthon is és nem-otthon is.

Van fitness ball-om, 1, 3 és nemrégóta 5 kg-os kézisúlyzóm.

Van taposógépem, fél éve futópadom is.

Szoktam guggolni is és hátizomra, hasizomra is gyakorlatokat végezni a szőnyegen fekve.

Jó: suliba járok még, és az online oktatás egy áldás volt számomra. Nem csak mert otthon lehettem, sokszor egyedül, de mellette nem kellett 6 órakkor kelnem, hogy beérjek a fél 9-kor kezdődő órára. Introvertáltként imádtam az egészet. Persze csak azután, hogy hozzászoktam a dologhoz, mert eleinte stresszelt engem, bár az lehet csak a szünet hiánya miatt volt (ugyebár 4 hónapon keresztül nincs semmi szünet).

Rossz: novemberben elkaptam a covidot. Nem volt sok tünetem, csak a szaglásomat vesztettem el, az volt benne a rossz, hogy közel egy hónapig nem tudtam találkozni barátommal, akivel ráadásul elmentem volna szülinapozni haverjához, de emiatt nem jött össze. Online ismerkedtünk meg, nem egy városban lakunk, ezért csak hetente tudunk találkozni, szóval nagyon hiányzott már közel 1 hónap után.

Jó: a kijárási korlátozások idején este 7:45 körül már elcsendesedett a környék. Budapest egyik legforgalmasabb főútja mellett lakom, állandó a zaj.. most is (este 10:30 van)... brutális.

Akkor abban a nagy csendben olyan jókat aludtam, mint soha. Nagyon kellemes volt.

Rossz:

- elvesztettem a munkám. 2020 márciusától 2021 novemberéig nem találtam munkát. ... ezer helyre küldtem a pályázatom, amiből 10 helyre hívtak online beszélgetni, de novemberig egyetlen egy helyre sem vettek fel.

- a vírus előtt imádtam utazni, a világot megismerni, új emberekkel találkozni.

3. éve nem hagytam el Budapest hátárát, pláne nem az országét.... eljutottam odáig, hogy már nincs is igényem rá. Bekorlátozódtam. Beszűkült az érdeklődési köröm... nagyon-nagyon!

- ez a maszkviselés, szerintem szintén hozzájárult a beszűkültségemhez. Eltávolodtunk egymástól (mi így emberek). Utáltam, gyűlöltem, és remélem soha nem jön vissza.

.. Még egy jó (ami nem feltétlen jó):

Hozzászoktam a magányhoz, az elhatárolódástól, a zárkózottsághoz. Ma már megvagyok emberi társaság nélkül napig, míg ezt 4-5 éve el nem tudtam volna képzelni akár egy napig sem..