Mi volt a legrosszabb tapasztalatod/történésed valamint a legjobb élményed a 2 éves Covid járvány alatt?

Nekem szerencsére a legrosszabb az volt, hogy le kellett mondanom egy külföldi hegymászásról, valamint a boltokban a maszkhordás. Másban nem akadályozott.

Különösebb jó sem volt, nem igazán változott az életem.

Legrosszabb: amikor szüleim elkapták és mindketten elég betegek lettek, aggódtam értük nagyon, szerencsére nem kerültek kórházba.

Meg persze hogy olyan sok ember meghalt benne, hiába nem ismertem őket, borzasztó még belegondolni is. :(

Ami jó volt viszont:

-az orvoshoz ha menni kellett bármiért, végre nem voltak tömve a folyósok meg nem kellett 3-4 órát várni, hanem egyedül voltam vagy max 1-2 másik emberrel, időpontra és általában pár perc alatt be is hívtak

-a kijárási tilalom amikor még volt az tetszett, pláne az az egy szilveszter amikor nem kellett reggelig őrjöngő, éneklő, okádó részegeket meg folyamatos petárda durrogást hallgatni, hanem nyugi volt egész éjjel, lehetett aludni

-csomó helyre nem kellett menni, önkormányzati dolgokat például automatikusan meghosszabbították.

Engem mivel súlyos pánikbeteg vagyok, amúgy se dolgozok, csak itthoni netes melókkal keresek némi aprót, szóval a home office dolog engem nem érintett egyáltalában.

Jó az volt, hogy sikeresen lediplomáztam és internetes tanfolyamon megtanultam még egy idegen nyelvet.

Rossz az, hogy sehova sem lehetett menni úgyhogy otthon unalmamban tanultam.

Elvesztettem a munkám, az egész karrierem, az életem.

A második hullám alatt olyan szinten korlátoztak, hogy a stresszlevezető munka utáni futásra nem volt lehetőségem (dolgozni szabad volt, de elmenni a -5 fokban egyedül futni, hogy megfertőzzem a fákat az üres utcán, azt nem). Ezért áttértem az alkoholizálásra, és most van egy alkoholproblémám.

Nagymamám kórházba került (belgyógyászatra) ahol nem látogathattam meg, akkor sem, mikor haldokolt, pedig három oltásom van, és kész lettem volna saját költségen végeztetni tesztet, hogy bemehessek hozzá és még egyszer megfogjam a kezét, és beszéljünk, de nem. Egyedül halt meg, pedig öt gyereket nevelt fel, és remélte, hogy valaki majd lesz, aki ad neki egy pohár vizet utolsó óráiban, és boldogan megtettem volna, nem tudom, volt-e egyáltalán, aki megtette.

A munka, amit covid-alatt elvállaltam, megutáltatta velem az emberi fajt úgy általában, mi végig nyitva voltunk, de az emberek rajtunk töltötték ki az összes frusztrációjukat, nem tudom, mennyivel kellett vitatkoznom, hogy vegye fel a g..is maszkját, mert kötelező, nekem is, neki is, és én se értek vele egyet, de ne velem álljon le óbágatni, b..za be a karmelita ablakát egy féltéglával, akkor azt mondom, tökös gyerek, de leállni egy 50 kg-os kasszáscsajjal konfrontálódni egy csicskarongy miatt, az minden, ami nem tökös. Mégis megtették. Naponta kb. 40-en. Meg mikor nekem picsognak, hogy ők megfulladnak 2 percig maszkban. Nekem, aki napi 12 órán át hordom munkában, meg aztán a buszon, a boltban, az utcán, meg a lépcsőházban is, otthon szakadt csak le rólam.

Aztán most itt az Ukrán-Orosz konfliktus, jól beárazta a Covidot, eltűnt az egész, végre mindenki annyit foglalkozik vele, amennyit egy ideális világban kellene. De senkitől nem hallottam még - se politikustól, se karanténtálibtól - hogy ja, bocs, nem volt igazunk. Pedig hát nem volt. Értem, hogy veszély, nekem is volt családtag és ismerős lélegeztetőn, meg is haltak a környezetemben, de szerintem akkor is iszonyatosan túl lett reagálva, és most, hogy látunk valós veszélyt, egyből a helyére került a dolog.

Hogy valami jót is mondjak: A covid-munkahelyemen megismertem pár jófej embert.

14-es!

Én pl. végig jártam edzésre, voltak kiskapuk, futni meg bármikor lehetett. Ettől függetlenül megértem, hogy nem volt hozzá erőd.

A politikusok meg soha nem fogják bevallani, hogy nem volt igazuk, mert már az elején is tudták. Sőt, szerintem még vissza is fog jönni ez a "veszélyes" vírus.

Privátban kaptam kérdést, itt válaszolnám meg.

Azért volt jó a távoktatás, mert nem kellett rohanni munka után a suliba, közben valami kaját szerezve. Nem égett a gyomrom emiatt az összevissza evés és rohanás miatt. Nem volt az, hogy ha nem figyeltem gyakorlaton munka után este hulla fáradtan, akkor kb ennyi volt, mert ott volt a felvett óra, amit zh előtt visszanéztem a saját tempómban (nem egyszer a taposógépet használtam közben, de ha úgy volt, akkor pont jegyzeteltem, saját tempómban, megállítgatva). Nem kellett rohanni az egyik épület tetejéről a másik épület alagsorába vécét útbaejtve, hanem otthon elmosogattam pár edényt szünetben. Lyukasórán is könnyebb volt beadandót csinálni. Ja, meló és suli között a fent említett rohanás helyett csináltam néhány tornagyakorlatot és egészséges uzsonnát ütöttem össze.

Munka melletti tanulás esetén ilyen jellegű szakon csak előnye van a távoktatásnak és bűnnek tartom visszamenni.

Ok, a számonkérések legyenek a suliban, de ennyi zh se kellene....

Nem a háború árazta be a COVID-ot, hanem szerencsére pont az omikron terjed, ami már egy brutálerős nátha "csak".

Nekem 30-40 ismerősöm halt meg közvetlenül a COVID-ban. Igen, nagy része távolabbi ismerős, de olyanok, akiknek a halálhíre egyébként is eljutott volna hozzám. A legfiatalabb 28 éves, a zöme 30-50 közötti!

És minden ismerősöm számolt be olyanról, hogy kije halt meg vagy került lélegeztetőre, köztük 30 körüliek is bőven.

Van egészségügyis rokonom, kórházban dolgozik, mindent elárul a dolgokról, hogy ffp2 maszkot visel az utcán. Durvának érzi ugyanis a vírust és mindent megtesz, hogy kevésbé terjedjen.

Legjobb: home office!

Rossz nem igazán volt benne, maximum az hogy aggódtam a nagyszüleimért, de végül nem kapták el úgyhogy ez is happy end.

Számomra csak előnyei voltak a helyzetnek.

Nem lehetett bármikor futni, 5-kor indultam munkába, 11-re értem haza, 8-5-ig kijárási tilalom volt. Úszni járok még, de az uszodák zárva voltak. Nem vagyok sportegyesület tagja, magánembernek meg csak 5-20 óra közt lehetett kimenni futni, uszodába meg magánember nem tehette be a lábát.

Csak, hogy ne terjesszünk valótlan információkat.

18

Otthon is lehet edzeni, be kell rakni zenét, esetleg filmet, sorozatot is lehet. Én időhiány miatt edzek 70%-ban otthon és már lassan meg is szeretem.

Ha van tipped arra, hogyan égetek el 600+ kalóriát otthon a 35 négyzetméteres panelban, úgy, hogy a szomszédok nem csöngetnek fel, hogy dübörgök, és még jól is érzem magam (ami az egésznek a célja lenne), akkor hallgatlak.

De mikor elkezdtem ugrókötelezni, mert azt hittem, hogy okos vagyok, és kibackeltem a rendszert, 5 perc múlva jött fel az alsószomszéd, hogy dübörög náluk a padló. Pedig nem vagyok nagydarab.