Gyereknek, vagy felnőttnek jobb lenni? Indokold!

Mindkettőnek van sz_r oldala, bőven. De a felnőtt lét nekem jobb. A szüleim nem parancsolhatnak nekem többé, saját házam van, saját életem, állásom, ahol azt dolgozok, amit mindig is szerettem volna. Azt veszek magamnak amit csak akarok, úgy élek, ahogy akarok.

Gyerekként ezek egyike sem teljesült. Sőt, amint belépek a ház ajtaján, újból gyerek vagyok náluk. Talán sokan ezt szeretik, de nekem átok, amit gyűlölök. Igaz, gyerekként nem kellett foglalkoznom a megélhetésünkkel, de ugyanúgy éreztem, ha valami baj volt. A szülők olyankor türelmetlenebbek, többet veszekednek, a gyerek pedig úgy érzni, csak ő szegény az osztályban stb. És még csak nem is tehet ellene. Felnőttként viszont igen.

#3

Ja, csak semmit nem tud megvalósítani belőle..

Felnőttnek sokkal jobb lenni. Ha gyerekként esetleg már vannak érettebb gondolataid, akkor sem vesz senki komolyan, hiszen nincs mögötte semmilyen referenciád. Felnőttként úgy éled az életed, ahogy akarod, van mozgástered. Egy gyereknek kb semmilyen mozgástere nincsen, de tényleg. Ki van szolgáltatva a felnőtteknek.

5

Felnőttként se tudja, de gyermekként legalább még hisz bennük.

Van jó oldala, rossz oldala is mindkettőnek.

Gyerekként az volt a jó, hogy csak tanulni kellett és élni a szellemi adottságaimmal, hogy a legjobb tanulók között legyek. Felnőttként már csak az számít, hogy kinek a kije vagy, kivel fekszel le vagy kinek nyalizol, hogy pletykálsz, áskálódsz a kollégák ellen, milyen népcsoporthoz tartozol (zsidó, cigány - tuti siker, magyar - ásd el magad).

Felnőttként nyilván jó, hogy úgy élek, ahogy akarok, senki sem mondja meg, hogy mit csinálhatok, kivel tölthetem az időmet, nem szabhatják meg, hogy mikor hova mehetek, mikor takarítsak, stb. De már nincsenek illúzióim és ez elég elkeserítő.

Egyén függő.

Ha szar a gyerekkorod akkor az, ha a felnőttkorod akkor az.

Felnőtt korban talán jobban tudsz tenni ellene ha rossz.