Hogy jellemeznétek magatokat, milyenek vagytok? Más emberek szerintetetek milyennek lát titeket? Mellékneveket, jelzőket, tulajdonságokat várok. Belsőket.

őszinte, bunkó, figyelmes, intelligens, vidám, humoros, otthonülős, beszédes, kitartó, türelmetlen (bár amiben mégis türelmesebb)

egyszerre lusta és mégis kreatív, inkább azt csinálom meg amihez kedvem van, vagy amit már nagyon meg kell

mégis amikor az embereknek elmondom, hogy bunkó vagyok mindenki azt mondja, hogy nem vagyok az (csak azért, mert nem vagyok alpári meg suttyó szinten, de szerintem bunkó vagyok)

mások szerint a fent írt tulajdonságok nagy része igaz rám, jókat tudunk beszélgetni, akár komoly, mélyebb témákban is, tudunk viccelődni, szórakozni

azért vannak rossz tulajdonságaim is bőven

főleg az őszinteség miatt

ha valami zavar megmondom, vagy ha megkérdezi valaki, hogy pl jól áll e neki vagy jó e valamiben és én úgy gondolom, hogy nem, akkor megmondom, rosszabb esetben kérdés nélkül :D

vagy pl amikor valaki sír nekem valami miatt és hiába adok tanácsot 823x, megint jön ugyanazzal, akkor megmondom neki, hogy nem érdekel a rinya, mert futja a lyukas köröket és erre nem vagyok kíváncsi, ha nem tesz semmit, akkor engem hagyjon a problémájával (erre több példa is volt)

vannak kedves gesztusaim, meg általában normális vagyok, emiatt gondolják az emberek, hogy nem vagyok bunkó

meg ugye nem 0-24 flegmázok meg ilyenek, hanem alapjáraton normálisan állok a dolgokhoz, de őszinte vagyok és ha elég volt, akkor azt is megmondom

Bunkó, sokszor önző. Csöndes, alig beszélek ha még is akkor inkább csak ha érdekel a dolog ha nem akkor annyit mondok, hogy ja vagy értem. Türelmetlen, fárasztó, sötét humort kedvelő amit nem sokan szeretnek. Új emberekkel általában látszat kedves vagyok, de amúgy egyáltalán nem érdekelnek.

Utálom mikor valaki a komfort zónámba mászik (magánélet, személyes tér stb.) és ilyenkor kb kiállhatatlan. Ki állok magamért és azokért akiket szeretek. Problémákat gyorsan meg tudom oldani. Lusta vagyok. Ha valamit nem akarok az azt jelenti, hogy nem és erről nem változtatom meg a véleményem később sem. Önfejű. Amit kigondolok azt úgy is szeretném. Parancsolgató néha. És sokszor idegesítő vagyok.

Nem nagyon szeretem az embereket és ez látszik is, nagyon jól el vagyok egyedül is. Alapjáraton nem szeretek beszélgetni. Mások szerint normális vagyok. Szerintem nem. :D (Nem az elme állapotra gondolok) Nem tudom, hogy van e bennem valami jó, mindig csak a rosszat figyelem magamban.

Önismereti topik, tetszik! :)

Amiket mondtam rólam barátaim, ismerőseim:

Kreatív, jó logikai készséggel megáldott, kommunikatív, empatikus, mimóza lelkű (legjobb volt a selyemlelkű), spontán, elvek embere, kiáll masokért, szociálisan érzékeny, jó ügyintéző (🤷‍♂️😂), pozitív kisugárzással megáldott.

Turbulens, türelmetlen, hangulatingadozó, érzelmi vulkán (ezt innen kaptam), függésre hajlamos (játékok), kényszeresen kijavító (súly-tömeg, üzemanyag-tüzelőanyag, kocka-négyzet stb.), trollkodàsra/fimom szurkálódásra hajlamos, kelekótya, álomvilágban elő. Fizikai értelemben véve is szuperérzékeny.

Kb... A pozitív dolgokat igyekszem fenntartani, a negatív dolgokon meg dolgozom folyamatosan. (Már amin lehet, ugye)

#6:

ez azért is lehet, mert mi magunkat ismerjük igazán, a környezetünk meg abból ítél amit lát

nekem 24 órából 24-et magammal kell töltenem, másnak ennek max a töredékét :)

#1-es vagyok:

én régen kedves voltam, a bunkóságot az akkori énemhez mérten mondom

de szerintem sokkal jobban jártam így és most így vagyok boldog

mások viszont az alpári bunkókhoz mérten még jó, hogy nem látnak bunkónak, hisz nem vagyok alpári paraszt jellem

talán úgy tudnám magyarázni, hogy 2 véglet van és én még a jobbik felébe tartozó vagyok, míg mások inkább a másik véglet alapján állapítják meg, hogy nem vagyok az