Az normális ha én semmilyen szinten nem szeretném szolgálni a társadalmunk, akik engem se szolgáltak?
Értelmi és testi fogyatékosságban szenvedek
Kérdésem lenne a következő
- Meggyógyítottak valaha szerinted És egy ilyen lenéző társadalmat, akik bántottak és bántanak mai napig van értelme "rab" szolgálni
Maradjunk annyiban, hogy a társadalom már felnevelt és ellátott téged idáig, tehát kb. 20 év munkával MÁR tartozol.
Innen indulsz.
És már máshol írtam, hogy a mi társadalmunkban, amíg munkaképes vagy, el kell tartanod 4 embert (magad, 1 gyereket, 1 nyugdíjast és 1 egyebet).
Ez a kötelességed, ezen felül azt csinálsz, amit akarsz.
Van sok hasonló kérdés.
Ilyenkor az a jó válasz, hogy keresd meg az életed értelmét. Megéri.
A jövőben lehet szerelmed és barátaid is lehetnek, csak ne keseredj el.
Nem is egy fogyatékossággal élőként én is sokszor elkeseredem, hogy "egészségesen minden könnyebb lenne", valamiért ezt adta az élet.
#11, konkrétan semmivel nem tartozik senkinek.
A szülei dolgoztak és adóztak, mint mindenki más, nem a szülei tartották el.
A nyugdíjas lehúzott egy fél életet a munkahelyén, az államnak az ő befizetett adóiból kell a nyugdíját kigazdálkodnia, nem másnak.
De persze lehet ilyen szolgaian gondolkodni, ezekből az emberekből építenek manapság autokráciát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!