Találkoztatok már olyan nővel, aki például 20 éves korától kezdve már elkezdett pénzt spórolni, hogy amikor majd gyermeke születik, biztosabb anyagi helyzetben legyen, vagy legyen egy bizonyos fokú megtakarítása?

Nem. De olyat már láttam, aki 20 éves korától fogva tudta, hogy nem akar gyereket és rohadt jó életet rakott össze abból, amit így megspórolt.

Nem.

Én már 8 éves koromtól spóroltam, mire az egyetemmel végeztem, már több millióm volt. Minden ajándékpénzt, ösztöndíjat félreraktam, ami a kötelezettségeim után maradt. Nem gyerekre konkrétan, hanem a jövőmre tettem félre. Az én családomban a spórolás a szokás. Annyiban fejlődtem azóta, hogy már befektetem is. Ezt a férjemmel közösen tanultuk meg. A cél, hogy ne a munkából, hanem a befektetéseinkből éljünk. A keresetünk pedig a tőkét gyarapítsa.

Ez honnan jött le a válaszomból? Ésszel költök. Sokat tanultunk, sokat is keresünk, így jut is marad is. A boltban nem nagyon nézem már az árakat. Azt veszem meg, ami egészséges vagy jó a minősége az árához képest. Az egészségen nem spórolok. Kis dolgokon kicsit lehet spórolni, mint egy pékáru. A nagy dolgokon lehet érdemben spórolni. Olcsó autó, telefon, lakhatás például. Legalábbis, addig amíg a vagyon nem enged meg jobbat.

Én most vagyok 22, 18 éves korom óta megtakarítok, befektetek. A barátomat is én vettem rá, hogy jobban spóroljon. Szerintem elég sok lehetőség van a mindent elöltöltök- mindent megspórolok között. Lehet olcsón is utazni, főzni lehet közös program. És így fiatalon sem a semmire fogunk gyereket vállalni.

Nem az én dolgom a gyerek eltartása, hanem közös feladat. És nem az határoz meg egy kapcsolatot, hogy az egyik ápolónő és 180 ezret keres a másik mérnök és 500-at. Akkor nem léteznének párkapcsolatok/házasságok. Mindig tervezni kell előre, de az aktuális anyagi helyzet figyelembevételével, és igen, mivel én az negyedét keresem annak az összegnek a gyed alatt, mint a párom, akkor az anyagikban is a negyedét tudom nyújtani. Hogyha én vissztérek dolgozni és ő lebetegszik, akkor én tudom a négyszeresét nyújtani...Nincs enyém, tiéd és a gyerekre nem én fogok spórolni, hogy a férjem meg arra bassza el évekig amira akarja, hanem egy közös cél, közös terv, amiben mindenki annyira veszi ki a részét amennyire tudja.