Miért idegesítenek direkt a nők?

Ez a kérdésből nem derül ki. Magamból kiindulva, a "már-már barátaimat" még nem hívom a lakásomra és én sem megyek oda hozzájuk. Aki csak jó ismerős, (én így fordítom a "már-már barátot"), azzal bőven elég egy kávézás nyilvános helyen. Ezek a nők valószínűleg nem tartják a kérdezőt barátnak annyira, mint fordítva. Kollégák lehetnek, esetleg egy nagyobb baráti társaságnak részei, de a kérdezőtől függetlenül.

Kicsit mintha kényszeres, kontrollos lennél. Egy életet el lehet ám tölteni a cipőiddel! Érdemes lenne jobban függetleníted magad mások viselkedésétől, és végre foglalkozni azokkal azokkal a problémáiddal, amikkel nem mersz, s amik miatt a cipőkkel töltöd az idődet. Tehát mik ezek a dolgok? Betegség, amivel nem mersz orvoshoz menni, vagy bűntudat valami régi dolog miatt? Vagy egy trauma feldolgozásának halogatása? Én pl. pár hónapja szembesültem azzal, 50 évesen, hogy súlyos traumák voltak az életemben, amik máig befolyásolják az életemet. Elég kellemetlen. Neked is lehetnek ilyenjeid, kicsit emlékezz vissza, mi az, ami mai szemmel azért kegyetlen és veled történt gyerekkorodban? Bármennyire is tehetetlennek érzed magad, azokkal foglalkozz, boldogabb leszel, ha átküzdöd magad rajtuk. Mély levegő, beleugrás! Drukkolok.