Szegény gyerekkor engem miért nem tett sikeressé?

Kb. 7 generáció kell mire valaki ki tud lábalni a szegénységből. Neked nem sikerült, de azért valamivel talán jobb helyzetben vagy, mint a szüleid, szóval a gyerekednek egy kicsit könnyebb / könnyebb lesz. Az ő gyerekének is könnyebb lesz és így tovább.

Akiket ismersz ők valószínűleg már nem annyira hátrányos mélyszegénységből indultak, pár generációval hamarabb megindulhatott náluk a mélyszegénységből kitörés.

[link]

Akikről tudok ilyen helyzettel, ők nagyon korán, amint lehetett kikerültek külföldre, vasszerelés, építőipar, meg kimondott kuli munka ami az elején sem ciki ott kint, mert többre mész még azzal is mint amikor valaki diplomával keres itthon 250-et néhány helyen.

Volt aki sok év után mégis hazajött, van olyan egykori osztálytársam akivel végig szenvedtük 2-es 3-as jegyekkel a sulit, és most meg egy dél-amerikai csajjal él évek óta kint, akivel gyerekük is lett, bejárták Írországot, Belgiumot, Hollandiát, Angliát, és most a gyerek miatt Németországban élnek átmenetileg, a nyelvet nem is tudott mikor kint megpróbálta az életet.

Én bevallom hogy szülői segítség nélkül inkább én is elmenekültem volna külföldre, nyelvhiány ide vagy oda addig mentem volna míg valami össze nem jön, ha más nem, növényekhez értek, füvet vágni tudok, vezetni is.

Bármennyire is szar ezt mondani szerencse kérdése is. Én is azért lettem "sikeres", mert épp olyan emberrel dolgoztam együtt akinek van rokona aki kint dolgozik és kerestek embert és ki tudtam menni. Ennyi.

Ha nem tudtam volna valószinű itthon csinálnám ugyanezt 200-250 ért. Vagy ennyiért se nem tudom.

"Kb. 7 generáció kell mire valaki ki tud lábalni a szegénységből."

Azért ez erős túlzás, annak fényében hogy 7 generációt az 1800-as évek elejéig lehetne vissza vezetni ami alatt volt 2 szabadságharc 2 világháború...

A világ és az emberek személyisége bonyolult öszetett, egyetlen körülmény az nem meghatározó. Egyetlen dolog miatt senkiből sem lesz sorozatgyilkos, vagy szuperhős.

Nyilván tenni kell a sikerért, de azért a szerencse és a körülmények inkább meghatározok. Például Bill Gates biztos zseniális programozo, és üzletember. De ha nem az USA-ba születik, és a szülei nem vesznek neki 50 ezer dolláért, egy 80 %-ban kész operációs rendszert, amít aztán Ő feljavítva eladhat az IBM-nek, akkor soha senki nem hallott volna rolla. Ha a szovjetunióba vagy keleteuropába születik ahol se műszaki se gazdasági, se társadalmi esélye nem volt semmiféle számítástechnika fejlődésnek, akkor ő is egy lenne, a sok névtelen profi szakember közül. Mert van olyan körülmény, amít semmilyen zsenialítás nem tud áttörni.

Kinek mi a siker?

Én 18 évesen 1 fonttal a zsebemben szöktem ki Angliába. Ott vendéglátóztam, hotelben takarítottam. Nem volt jobb… rá 3 évre hazajöttem. Elmentem egyetemre (államira felvettek), de olyan kapcsolatom volt, hogy teljesen demotivált, tiltott, így otthagytam az egyetemet - mellette itthon is vendéglátóztam. Titokban elkezdtem pénzt gyűjteni, így lett önerőre pénzem egy vidéki, de mégis Bp közeli lakáshoz. 25 éves koromra saját lakásom lett, igaz hitellel, de megszabadultam egy rossz kapcsolattól is, ami az önértékelésemet, önbizalmamat a padlóra küldte az évek alatt. Ekkorra már egy kis bankban dolgoztam, ahova “poénból” jelentkeztem, mégis felvettek. Azóta ott vagyok. Lett jogsim, autóm, lakásom, visszamentem tanulni. Viszont egy szerető családért ugyan úgy odaadnám mind. Tele vagyok tervekkel, célokkal. :) legyen célod, terved és menni fog. :)