Azt vettem észre, hogy nem a jelenben élek, hanem a múltban és a jövőben. Mit kezdjek magammal?

Már évek óta nagyon furcsán viselkedem, rossz az alaphangulatom, sokszor vagyok szomorú, sok hangulatingadozásom van.

Az utóbbi pár napban fogalmazódott meg bennem hogy mi is lehet az egyik probléma.

Arra jutottam, hogy folyamatosan a múlttal és a jövővel törődök, és úgy érzem nem tudom átélni a pillanatokat, mert mindig azzal foglalkozom hogy mi volt, vagy éppen mi lesz.

Mondok 1-2 példát, hogy érthetőbb legyen.

Családi nyaralás. Nagyon szeretek nyaralni, utazni. Ha már le van foglalva a szállás, akkor addig folyamatosan izgatott vagyok, hogy mikor megyünk már, meg úgy várom az egészet. Mikor megérkezünk, akkor pár óráig jól megvagyok, aztán megcsap az érzés, hogy amúgy rohadtul gyorsan el fog repülni ez az idő, és nem akarom hogy vége legyen. Na ez rányomja a bélyeég az egész nyaralásra, és ettől fogva már nem igazán tudom elengedni magam. Persze mikor már hazaértünk, akkor meg egyből vágyakozom vissza, és akkor meg már azért érzem rosszul magam, hogy de jó lenne még ott.

Másik példa pl. a munkába járás és az otthoni lét. Munka közben folyamatosan vágyódom haza, de mikor már otthon vagyok, akkor egyből jön az érzés, hogy holnap kezdhetem előlről az egészet.

Akkor például ott vannak a szüleim is. Nem annyira idősek még (50 évesek), de folyamatosan sajnos azon jár az eszem, hogy mi lesz ha már nem lesznek, stb. stb.

Szóval ez csak pár példa volt, de az élet minden területén megjelenik ez, és nem tudom leküzdeni.